Elindultak az első rakéták, és a tüzérség dübörgése betöltötte a levegőt - vajon valóban háború tört ki a két atomhatalom között?

Néhány órával ezelőtt India megkezdte a rakéták kilövését Pakisztán irányába, ezzel elindítva a kasmíri terrortámadásra adott, már régóta várt válaszcsapást. Iszlámábád tüzérségi tűzzel reagált, és a kasmíri demarkációs vonal mentén sok áldozatot követelt a konfliktus. Az indiai légierő állapotát nézve úgy tűnik, hogy a támadás során súlyos veszteségeket szenvedett el, hiszen legalább három vadászbombázó lezuhant. A katonai akciók intenzitása és a kiválasztott célpontok alapján jelenleg úgy tűnik, hogy a teljes körű háború esélye alacsonyabb, de a helyzet mindenképpen rendkívül instabilnak tekinthető.

Budapesti idő szerint tegnap éjfél körül rakétatámadást indított az indiai haderő Pakisztán ellen.

Újdelhi hivatalos nyilatkozata alapján kilenc különböző célpontot támadtak meg nagy hatótávolságú rakétákkal. Ezek közül egyesek Pakisztán által nemzetközileg elismert területeit célozták meg, míg mások a vitatott státuszú Kasmír régió pakisztáni fennhatóság alatt álló szegmenseit érintették.

India hadseregének hivatalos nyilatkozata szerint a támadások nem a pakisztáni haderő támaszpontjait vagy infrastruktúráját célozták meg, hanem három iszlám radikális csoport létesítményeit vették célba.

E három csoport a Dzsais-e-Mohamed, a Laskar-e-Taiba és a Hizbul Mudzsahedin.

A támadás egy véres megtorlásként vette kezdetét: nemrégiben iszlamista fegyveresek 26 hindut gyilkoltak meg a vitatott hovatartozású Kasmír térségében. Újdelhi Pakisztánt vádolja a történtekért, mivel úgy vélik, hogy Iszlámábád aktívan támogatja a kasmíri iszlamista radikálisokat. Emellett a támadás során pakisztáni állampolgárok is részt vettek, ami tovább fokozza a feszültséget a két ország között.

A pakisztáni fegyveres erők első lépésként Kasmír indiai területét célozták meg, rövid hatótávolságú, nem irányított tüzérségi eszközökkel. India ezt követően hasonló módon reagált, ellencsapásokat indítva a helyzet súlyosbodásának megakadályozása érdekében.

Kasmírban a tegnap éjjel kitört konfliktus következtében eddig legalább kilenc ember életét vesztette, míg Pakisztánban már 26 halálos áldozatról érkeztek hírek az indiai támadás következményeként.

Iszlámábád a tüzérségi támadáson túl katonai ellenlépéseket helyezett kilátásba.

Érdemes alaposabban megvizsgálni a Pakisztán ellen indított katonai támadást, mivel úgy tűnik, hogy ez a konfliktus több szempontból is szokatlan és figyelemre méltó eseménynek számít. A támadás körülményei, a résztvevő felek stratégiái és a nemzetközi reakciók mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyedi és különleges jelenségként említsük ezt az esetet a modern katonai történelemben.

Úgy tűnik, hogy az indiai légierő legfőképpen hosszú hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel hajtotta végre a Pakisztán területére irányuló támadásokat. Más szóval, a művelet során főként vadászbombázók játszottak kulcsszerepet.

Úgy tűnik, hogy a pakisztáni légvédelem alaposan felkészült az indiai offenzívára: a hírek szerint legalább három, de Iszlámábád álláspontja szerint akár öt indiai repülőgépet is sikerült megsemmisíteniük.

Három repülőgép valószínűleg lezuhant, mivel roncsait az India által ellenőrzött kasmíri területeken találták, és helyi források is megerősítették ezt az információt. A pakisztáni légvédelem nyilatkozata szerint három Rafale típusú gépet, egy MiG-29-est és egy Szu-30-ast lőttek le. A Rafale egy modern francia vadászbombázó, míg a másik két gép szovjet-orosz gyártmányú. Különböző közösségi média platformokra feltöltött információk alapján legalább egy Rafale gép biztosan a földre kényszerült.

Amennyiben hivatalos megerősítést kapunk a lelőtt indiai repülőgépekről, akkor kijelenthetjük, hogy

A modern indiai légierő történetében ez a nap kiemelkedő súlyossággal bír, hiszen soha nem tapasztaltak még ilyen mértékű veszteséget egyetlen nap leforgása alatt. Az utolsó alkalom, amikor hasonló számokkal szembesültek, az 1971-es harmadik indo-pakisztáni háború idejére tehető.

Ilyen körülmények között a helyzet rendkívül érzékeny, és pillanatok alatt átlépheti a határokat, akár egy korlátozott hagyományos konfliktussá, akár egy teljes körű háborúvá válva.

Jelenleg úgy tűnik, hogy sem India, sem Pakisztán nem mutat hajlandóságot a teljes körű háború megindítására.

Ennek a következő jellemzői figyelhetők meg:

A konfliktus eszkalációjának mértéke és módja jelenleg Pakisztán döntésein múlik. Sajnos nem valószínű, hogy Iszlámábád tétlenül nézi, ahogy a területét ellenséges támadás éri, ám a politikai és katonai vezetők éppen azt mérlegelik, hogyan válaszoljanak Indiának anélkül, hogy ez teljes körű háborúhoz vezetne. Pakisztán jelenleg belpolitikai válsággal küzd, és éppen kilábalóban van egy hosszú időn át tartó gazdasági nehézségből, miközben India hadereje is folyamatosan erősödik. Kétségtelen, hogy nem hagyhatják figyelmen kívül a területüket ért támadást, de a fent említett tényezők tükrében egy nyílt katonai összecsapás elkerülése mindenképpen az érdekükben áll.

A legvalószínűbb kimenetel jelenleg az lehet, hogy Pakisztán egy viszonylag korlátozott válaszlépést tesz, amelyet India sokkal intenzívebb reakciója követ. Ezt követően remélhetőleg sikerül enyhíteni a feszültségeket és elkerülni a további eszkalációt.

Fontos újra kiemelni: a jelenlegi körülmények között semmi sem tekinthető biztosnak, hiszen a helyzet rendkívül törékeny. Sajnos nem zárható ki, hogy a jövőben egy Kasmírra korlátozódó, részleges konfliktus, vagy akár egy szélesebb körű háború robbanjon ki India és Pakisztán között.

Jelenleg azonban úgy tűnik: a nyílt háború még elkerülhető és egyelőre a szándék az, hogy ne is kerüljön rá sor.