Kezdődik a káosz, a bombát figyelő óra hangosan zúg, míg mi itt ülünk, feszülten várva a fejleményeket. A kormány viszont meglepően higgadt, mintha csak egy hétköznapi ülésen lennénk.

Jelenleg nehezen ítélhető meg a mostani költségvetés helyzete, de a szezonális hatások miatt nem olyan súlyos, mint elsőre tűnik. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint bár az első három hónapban az éves hiánycél 62 százaléka teljesült, ami nem mondható alacsonynak, az elmúlt hat év értékeivel összevetve, ez két értékkel nagyságrendileg megegyezik, kettőnél érdemben nagyobb, míg szintén kettőnél kisebb. A normalizáltabb kamatkörnyezetben kisebbek voltak a hiányok, azonban még korai farkast kiáltani.

A kedvező inflációs adatok fényében a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozta, hogy a magyar költségvetés márciusban 831,2 milliárd forintos hiánnyal zárta a hónapot. Ennek következtében az első negyedév deficitje összesen 2554,1 milliárd forintra rúg, ami az éves költségvetési terv 62%-át teszi ki. A központi költségvetés 2458,4 milliárd forintos hiányt könyvelt el, míg a társadalombiztosítási alapok 115 milliárdos deficitet mutattak, ugyanakkor az állami pénzalapok 19,3 milliárd forintos többletet produkáltak.

A kormány álláspontja szerint a költségvetési hiányt az indokolta, hogy az időarányos adóbevételek alacsonyabban teljesítettek, miközben jelentős összegeket költöttek állami, közüzemi és rezsivédelemmel összefüggő szolgáltatásokra, különösen a rezsivédelemre. Érdemes megjegyezni, hogy az adó- és járulékbevételek összességében 11,6%-kal emelkedtek, ami elsősorban az áfa-bevételek növekedésének tulajdonítható. Ezen kívül a kamatkiadások 1553,7 milliárd forintra emelkedtek, ami 312,4 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi szintet.

Minden hónapban újra meg újra felhangzik a farkas kiáltása.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Index megkeresésére kifejtette, hogy a költségvetési adatok elemzése különösen bonyolult feladat, mivel számos "zavaró tényező" befolyásolja az eredményeket. Az egyszeri, aránytalanul alakuló kifizetések vagy bevételek miatt rendkívül nehéz pontos képet kapni arról, hogy az adott év költségvetése mennyire van jó vagy rossz állapotban. Különösen három figyelemre méltó egyedi tényezőt érdemes megemlíteni az idei év első negyedévével kapcsolatban.

Az első és talán leglényegesebb szempont a kamatkiadások kiemelkedően magas szintje, amely 1553,7 milliárd forintra rúg, ezzel 312,4 milliárd forinttal haladja meg az előző év hasonló időszakát. Ebben a költségvetési tételben szerepelnek a Prémium Magyar Állampapírok év eleji kamatfizetései is, amelyek a tavalyelőtti, jelentős inflációs nyomás következményeként valósultak meg. Regős Gábor véleménye szerint a kamatkiadások kapcsán rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy...

A kamatkiadás az utóbbi esetben folyamatosan jelentkezik, nem csupán a kifizetés időpontjában. Ennek következtében a tavalyi magas kamatláb jelentős mértékben hozzájárult a tavalyi hiány növekedéséhez, így ezzel a tétellel az eredményszemléletű hiány terhelése viszonylag mérsékeltebbé vált.

Februári egyszeri tétel a 13. havi nyugdíj kifizetése - ez a költségvetésnek 535 milliárd forintjába került. "A harmadik olyan tétel, ami jelentős szezonalitást mutat, a hatósági energiaárak fenntartásának költsége. Ez az átlagosnál nagyobb tételt jelent az év elején tekintettel a téli hidegre és az ebből fakadó fűtési igényre. Itt a márciusi adat még nem ismert, az első két havi érték 332,5 milliárd forint volt. Látható tehát, hogy ezek az egyedi tételek még költségvetési szinten is jelentősek" - mondta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A szóban forgó tételek évről évre visszatérnek, és mértékük változékonysága a különböző energiaárak alakulásától, az adott tél hidegségétől, valamint a kamatkörnyezet sajátosságaitól függ, amelyek befolyásolják az állampapírok által nyújtott kamatokat.

A Portfolio korábbi megállapításait figyelembe véve, az elmúlt két év, 2022 és 2023, év elején a költségvetés "orrnehéz" jellege miatt jelentős hiánypálya volt tapasztalható. Ezen időszakok során nem csupán az év elején mutatkozott meg a probléma, hanem a középidőszakban is szükségessé vált kiigazító intézkedések bevezetése. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly a negyedéves hiány még kedvezőtlenebb tendenciát mutatott.

Regős Gábor szerint a normalizáltabb, alacsonyabb kamatkörnyezetben természetesen még kisebbek voltak a hiányok, akkor az egyik egyedi tényező még nem jelent meg. Az első három hónapban az éves hiánycél 62 százaléka teljesült. Ez szintén nem egy alacsony szám, de az elmúlt 6 év értékével összevetve, ez két értékkel nagyságrendileg megegyezik, kettőnél érdemben nagyobb, míg kettőnél kisebb - így teljesen felesleges azonnal pánikot kelteni, farkast kiáltani.

A költségvetés helyzete nagyon jónak biztosan nem lehet nevezni, de az elmúlt évek gyakorlata is az volt, hogy különböző intézkedéseket kellett megtenni a hiány lefaragása érdekében. Azonban vannak szezonális tényezők a háttérben, amelyek miatt a probléma nem annyira kiemelkedő, mint amilyennek első látásra látszik.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek mindenképpen egyensúlyban kell maradnia.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza rámutatott, hogy a kamatkiadások komoly kihívás elé állítják a gazdaságot. Tavaly ezek a kiadások a GDP 5 százalékát emésztették fel, szemben a 2020-at megelőző időszak körüli 2 százalékos aránnyal. Ez a jelentős növekedés a nyugalmi időszakhoz képest aggasztó, mivel a korábbi évek magas inflációja és a megemelkedett nemzetközi kamatok nyomot hagytak a költségvetésen. A helyzet javulása a kamatszintek csökkenésével várható, de a 2 százalékos szint elérése egyelőre nem tűnik reálisnak.

A kiadási oldal tekintetében a korábbi magas infláció komoly kihívások elé állítja az államot, különösen az építési beruházások költségeinek növekedése révén. Ezen a téren érdemes kiemelni, hogy a drágulás nemcsak a projektek megvalósítását nehezíti, hanem a költségvetési tervezést is bonyolítja. A bevételi oldalon pedig a legnagyobb akadályt az uniós források késlekedése jelenti, amely jelentősen befolyásolja a gazdasági stabilitást. Ugyanakkor a fogyasztás növekedése pozitív irányt mutatott az elmúlt évben, ami kedvező jel a költségvetés szempontjából, hiszen a bővülés érdemben hozzájárulhat a gazdasági fellendüléshez.

Az elemző véleménye szerint a helyzet egyik kulcseleme az, hogy a problémák jelentős hányada nem a magyar gazdaságban realizálódik, hanem olyan tényezők, mint a külföldi online boltok és a bevásárlóturizmus miatt, amelyek nem itteni áfabevételeket generálnak. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján megfigyelhető, hogy a fogyasztás mérséklődött a magas inflációs időszakok alatt, ami továbbra is érezteti hatását a bevételek alakulásában.

A bevételi oldalon kihívásokkal nézünk szembe, mivel az idei növekedés elmarad a költségvetési tervekben szereplő céltól. A kormányzat a kezdetben tervezett 3,4%-os növekedést 2,5%-ra csökkentette, és a közelgő vámháború, valamint a száj- és körömfájás fenyegetése miatt még ez a módosított szám is túlzottan optimistának tűnhet. Jelenleg azonban nem a fogyasztás a legnagyobb gond, ami különösen fontos a költségvetés szempontjából, hiszen ez a tényező kulcsszerepet játszik a pénzügyi tervek megvalósításában.

A kormányzati intézkedések gyakran kerülnek a túlköltekezések kategóriájába, azonban fontos megkülönböztetni a különböző programokat. Különösen lényeges a 21 pontos akcióterv és az idei évben bejelentett adómentességek, valamint az áfa-visszatérítések. Ezek az intézkedések fokozatosan lépnek életbe: idén például a háromgyermekes anyák számára tervezett SZJA-mentesség, valamint a nyugdíjasok áfa-visszatérítése várható.

Ez a helyzet lényegében nem csupán az idei költségvetés problémájára vezethető vissza. Regős Gábor megjegyzése szerint a 21 pontos akcióterv, amelyet tavaly jelentettek be, már beépült a költségvetési tervezésbe. Kiemelkedő tételként szerepel a 200 milliárd forintos gyermekek után járó adókedvezmény növelése, amely több lépcsőben történik, és célja a kedvezmény megduplázása. A kkv-kat támogató Demján Sándor program körülbelül 1450 milliárd forintot generál, ám fontos hangsúlyozni, hogy ez nem terheli teljes mértékben a költségvetést, mivel uniós forrásokból, valamint kamattámogatott hitelekből biztosítják a fedezetet. A költségvetés számára csupán a kamattámogatás jelenti a kiadási oldalt. Így összességében több száz milliárd forintról beszélhetünk, amely már a költségvetés részét képezi.

Jelenleg nehéz megítélni, hogy szükség lesz-e a költségvetés idén történő módosítására. Az amerikai vámok és a száj- és körömfájás jelentette kockázatok miatt az alacsonyabb növekedés komoly kihívásokat jelenthet a költségvetés számára. "A kérdés az, hogy a szigorú és fegyelmezett gazdálkodás elegendő lesz-e a helyzet kezelésére (bár már vannak erre utaló jelek), vagy komolyabb intézkedésekre lesz szükség" - fogalmazott a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Az ideális forgatókönyv az lenne, ha a választási ciklusok nem befolyásolnák a költségvetési folyamatokat. Bár a jóléti intézkedések jelenléte vitathatatlan, ezek mértéke szerencsére alacsonyabb, mint korábban. Orbán Viktor miniszterelnök a gazdasági évnyitón hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett amellett, hogy "akármi is történjen a világban, az adósságszolgálat levonása után a költségvetésnek egyensúlyban kell maradnia."

Reméljük, hogy a kormány figyel a költségvetési helyzetre, és komolyan veszi a saját maga által kitűzött hiánycélt. Elengedhetetlen, hogy elkerüljük a választási ígéretek versenyét a jelöltek között – hiszen ígéreteket könnyű tenni, de ingyen ebéd sosem volt.