Macron: Kérjük, hogy legyen egy hónapos tűzszünet a légtérben, a tengerek felett és az energetikai rendszerek védelmében.
Franciaország és Nagy-Britannia közös javaslatot tett egy egy hónapig tartó részleges fegyverszünet bevezetésére, amely a légi, tengeri és energiainfrastruktúra-támadásokra vonatkozna Oroszország és Ukrajna között. Ezt Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozta a Le Figarónak. A tervezet szerint a fegyverszünet nem vonatkozna a szárazföldi harcokra, mivel "tűzszünet esetén rendkívül nehéz lenne ellenőrizni, hogy a frontvonal mentén zajló összecsapásokat betartják-e". Macron rámutatott, hogy a harmadik éve tartó orosz-ukrán konfliktus szárazföldi frontvonalának hossza megegyezik a Párizs és Budapest közötti távolsággal.
Macron még azelőtt tett nyilatkozatot, hogy Londonba indult volna, ahol az európai vezetők vasárnapi tanácskozására utazott. Ezen a találkozón azok a politikai vezetők vettek részt, akik "elkötelezettek és hajlandók érdemi lépéseket tenni Ukrajnáért" – ahogy Keir Starmer brit miniszterelnök, a megbeszélés szervezője megfogalmazta. A közép-európai rendszerváltó országok közül Románia, Lengyelország és Csehország kaptak meghívást, míg Magyarország, valamint a szlovákok, horvátok, szlovénok és bolgárok kimaradtak a rendezvényből.
A vasárnapi tanácskozásról - amit két nappal a Fehér Ház-i rettenetes Trump-Zelenszkij találkozó után tartottak -, annak jelentőségéről és a "Tettrekészek Koalíciójáról" (coalition of the willing) ebben a cikkben írtunk részletesen, de akkor még nem lehetett tudni a Macron által az interjúban ismertetett részletekről.
A francia elnök nyilatkozata szerint a következő hetekben nem várható európai csapatok jelenléte Ukrajna területén. A francia-brit javaslat alapján csak a második szakaszban tervezik az európai szárazföldi erők telepítését az országba. "A legfontosabb kérdés az, hogy miként tudjuk kihasználni ezt az időszakot a fegyverszünet megteremtésére. A tárgyalások eltarthatnak néhány hétig, és csak a béke aláírását követően kerülhet sor a békefenntartó csapatok bevetésére" – fogalmazott Macron.
"Mi a béke iránti vágyunkat hangoztatjuk, de nem hajlandók vagyunk minden áron, garanciák nélkül elfogadni azt" – nyilatkozta Macron az interjú során. Párizs és London abban érdekeltek, hogy az Egyesült Államok valamilyen módon biztosítson védelmet a békemegállapodás után Ukrajnába vezényelt csapatok számára, amennyiben az oroszok fenyegetést jelentenének rájuk.
Zelenszkij arra a kérdésre, hogy tudott-e a tervről, azt felelte londoni újságíróknak: "Mindennel tisztában vagyok."
Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy hazájának és más európai országoknak jelentősen meg kellene növelnie a védelmi kiadásaikat, amelyek a bruttó hazai termék 3-3,5 százalékát tehetik ki. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország az utóbbi években GDP-jének 10 százalékát fordította katonai célokra. Macron véleménye szerint az Európai Bizottságnak innovatív megoldásokat kellene kidolgoznia a védelmi kiadások finanszírozására, hogy Brüsszel javaslatokat tegyen a katonai erőfeszítések támogatására, akár a meglévő források optimális kihasználásával, akár közös hitelfelvételi lehetőségekkel. "Első lépésként valószínűleg legalább 200 milliárd eurós befektetésre lesz szükség" - tette hozzá Macron.
Diplomáciai körökből származó információk szerint Párizs és London azon dolgozik, hogy újjáélessze a kommunikációt Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. "A következő napokban újra kell indítanunk a dolgokat" - nyilatkozta erről Macron.
