A magyarok forradalmi újításokkal alakítják át az univerzumban folyó kutatásokat.
Hat év várakozás után magyar idő szerint tegnap délután végre hivatalosan is bemutatkozott a világ legnagyobb égboltfelmérő kamerája, a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium. Tíz évig fogja kémlelni a déli égboltot, színes, ultra nagy felbontású filmet készítve minden változásról és jelenségről.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a 8,4 méter tükörátmérőjű, Charles Simonyiról elnevezett távcső 2025. végén kezdi el tíz éves égboltfelmérő programját. Simonyi már kétszer járt az űrben, és egy komolyabb pénzadománya járult hozzá ahhoz, hogy a teleszkóp főtükrének készítése 2008-ban elkezdődött.
Az obszervatórium Chilében épül 2680 méteres magasságban, óriási digitális kamerája 3200 megapixelnyi érzékelőfelülettel rendelkezik, egy képe 49 teleholdnyi égterületet képes rögzíteni, így minden eddiginél részletesebb képet ad a világűr közeli és távoli objektumairól és azok változásairól. Éjszakánként 10 millió, nyilvánosan elérhető riasztást fog küldeni az égen talált változásokról, az egyedi képek elkészítése után 60 másodpercen belül.
A színes, hat különböző árnyalatban készült felvételek olyan hatalmas adatmennyiséget fognak képviselni, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk volna, mire a tíz éves projekt befejeződik.
Az összehasonlítást jól szemlélteti, hogy azalatt az idő alatt, amíg valaki bekapcsolja a telefonját és készít egy fotót, addig az LSST százezer galaxist fog lefényképezni.
A Vera Rubin nevét viselő obszervatórium forradalmi áttöréseket ígér a csillagászat területén. Főbb kutatási irányai közé tartozik a sötét anyag és a sötét energia mélyreható tanulmányozása, valamint a Tejútrendszer részletes feltérképezése. Emellett jelentős előrelépéseket várnak a változó fényű csillagok, valamint a csillagrobbanások – mint például nóvák és szupernóvák – vizsgálatában, továbbá a Naprendszer apróbb égitestjeinek feltérképezésében is. Az obszervatórium tehát nem csupán a csillagászat határait feszegeti, hanem új perspektívákat is nyit a világegyetem mélyebb megértéséhez.
A magyar kutatók úgynevezett in-kind hozzájárulás fejében juthatnak majd hozzá az LSST adatokhoz. Ennek keretében több területen, például a változócsillagok mesterséges intelligenciával történő klasszifikációjában, halvány üstökösök és kisbolygók vizsgálatában és galaxiskatalógusok összeállításában segítik az adatok feldolgozását. A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet, az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium kutatói kapcsolódnak be a vizsgálatokba mintegy 4000 nemzetközi kutató és mérnök mellett.
