Elérkeztünk a várva várt pillanathoz: a Közel-Keleten végre tűzszünet lépett életbe.

60 napos tűzszünet célja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701-es határozatának végrehajtása

Biden a Fehér Ház Rózsakertjében korábban kifejtette, hogy az egyezség célja "a tartós ellenségeskedés megszüntetése". Hozzátette, hogy kapcsolatba lépett Izrael és Libanon vezetőivel, akik mindketten elfogadták az Egyesült Államok által javasolt tervet "a Hezbollah és Izrael közötti romboló konfliktus lezárására" - számolt be erről a CNN.

Az izraeli biztonsági kabinet kedden 10:1 arányban támogatta a megállapodás jóváhagyását, ahogy azt az izraeli miniszterelnöki hivatal bejelentette. A hivatal emellett köszönetet mondott az Egyesült Államoknak a közreműködésért.

A 60 napos tűzszünet célja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701. számú határozatának végrehajtása, abban a reményben, hogy ez egy tartós tűzszünet alapját képezheti.

Az 1701-es határozatot 2006-ban fogadták el, mint a 34 napos izraeli-libanoni háború befejezésének egyik kulcsfontosságú lépését, amely viszonylagos stabilitást hozott a térségbe közel két évtizeden át. Ez a nyugalom azonban 2022. október 7-én, a Hamász Izrael ellen indított támadásának napján véget ért. Ekkor a Hezbollah, szolidaritást vállalva a palesztin militáns csoporttal, újra támadásokra indult Izrael ellen, ami elindította a több mint egy éven át tartó határokon átnyúló összecsapások sorozatát.

A határozat kimondta, hogy Izraelnek vissza kell vonnia összes katonai egységét Dél-Libanon területéről. Ezen kívül a Litani folyótól délre csupán a libanoni hadsereg és az ENSZ békefenntartó alakulatainak van engedélyezve a jelenlét.

Kedden egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő kijelentette, hogy a közelgő egyezmény életbelépése ellenére az izraeli erők nem azonnal vonulnak vissza. Azonban a megállapodás értelmében 60 napon belül el kell hagyniuk a területet. Ezen időszak alatt a Hezbollah harcosainak is körülbelül 40 kilométert kell hátrálnia az izraeli-libanoni határtól.

Egy jelentős mérföldkőhöz érkezett az események sora kedden, amikor izraeli katonák átlépték a Litani folyót. Ez a lépés a hadsereg első szárazföldi hadműveleteit jelzi Libanon területén, amelyek szeptemberben indultak.

A szavazás előtti órákban Izrael jelentős mértékben fokozta a Bejrútra irányuló támadásait, a konfliktus során először a város belső területeit célozva, nem csupán a Hezbollah által ellenőrzött déli külvárosokat. A Bejrút központjára mért légicsapások következtében legalább 10 ember vesztette életét – számolt be a libanoni egészségügyi minisztérium.

Biden bejelentése után nem sokkal Avichay Adraee, az izraeli hadsereg szóvivője figyelmeztetést adott ki evakuálásra három épület tekintetében Bejrút déli külvárosainak, Bourj Al-Barajneh és Ghbaire területein.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedd este egy előre felvett televíziós beszédben azt mondta, hogy a Hezbollah "már nem ugyanaz" az izraeli offenzíva után, és három okot említett, amiért most tűzszünetre törekszik.

Először is, hogy Izrael "az iráni fenyegetésre összpontosíthasson" - mondta Netanjahu. Másodszor, hogy feltöltsék az ország katonai erőit és felszerelését, amely szerinte részben a fegyver- és lőszerellátás "nagy késedelmei" miatt merült ki. Harmadszor pedig, hogy a Hamász elszigetelve maradjon Gázában, anélkül, hogy a Hezbollah képes lenne mellette harcolni - mondta.

Bár a megállapodás komoly előrelépést jelent - hosszú hónapok fáradságos tárgyalásai után - még mindig kétséges, hogy valóban tartós békét teremt-e.