Mesefilm készül a Felvidék legpompásabb városában, Bajmócon, ahol a varázslatos várfalak között elevenednek meg a történetek. | 24.
A középkori magját ma is őrző együttes 1908-ban nyerte el a mai arcát.
Új, cseh-szlovák koprodukciós mesefilmet forgatnak a bajmóci várban, ami egy "nem túl tehetséges" varázsló történetére épül - írja az alkotók közleménye alapján az MTI.
A családi filmnek szánt alkotásról egyelőre kevés részlet ismert, az azonban biztos, hogy a középpontjában álló varázsló a történetben saját hibáival néz szembe, és miközben megpróbálja átlépni a saját határait, váratlan helyen találja meg a megoldást: a szerelemben.
A mesefilm első epizódjainak forgatása április végén indult el, és a filmes csapat egy hónapot szán arra, hogy a bajmóci vár impozáns falai között dolgozzon. Ezt követően pedig más, történelmi jelentőségű helyszínek felfedezésére is sort kerítenek.
A volt keleti blokk országai között, a rendszerváltoztatás előtti időszakban az élőszereplős, kosztümös mesefilmek terén a szovjet és német produkciók mellett a csehszlovák filmipar is kiemelkedett termékenységével. Ebben az időszakban Csehszlovákiában számos olyan alkotás született, amelyek nemcsak a kortárs közönség szívét hódították meg, hanem generációkat neveltek és még évtizedek elteltével is megállják a helyüket. Ezek a filmek, amelyek zömében a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben készültek, a legemblematikusabb darabjaikként ma is a szlovák és cseh televíziók legnépszerűbb karácsonyi műsorai között szerepelnek, több mint 35 évvel a rendszerváltozás után.
A hasonló animációs alkotások készítése Szlovákiában az ország 1993-as függetlenné válása után gyakorlatilag eltűnt a térképről. Az utóbbi években azonban egy új hullám indult el, amelynek keretében egyre több kreatív próbálkozás igyekszik felidézni a korábbi sikerek szellemét.
A bajmóci vár a XII. században még palánkvárként létezett, a tatárjárás után azonban egy csapásra kővárrá vált, aminek mérete a következő évszázadokban csak tovább nőtt. Középkori arca egészen 1889-ig megmaradt, mikor gazdája, a műgyűjtőként is jegyzett Pálffy János Ferenc gróf egy budapesti műépítésszel, Hubert Józseffel impozáns kastéllyá építtette átt. Az 1908-ban révbe ért munkákat - aminek eredményeként egy késő gótikus francia várkastélyt idéző, 365 ablakos óriás született - a gróf néhány hónap híján nem élte meg.
