Miközben sokan Donald Trumpban keresik a megoldást, az ukrán fronton egyre súlyosabb helyzet alakul ki, amely már-már katasztrofális méreteket ölt.

A múlt héten az orosz erők átkeltek az Oszkil folyón, és megkezdték a nyugati parton található települések elfoglalását. A helyzet alapján valószínű, hogy a következő hetekben észak felől is megpróbálják Kupjanszk városát körbezárni, ami új fejezetet nyithat a 2022 vége óta tartó konfliktusban. Az összecsapások már Harkiv megye keleti részén zajlanak, miközben fontos városok esnek el a Donbasz térségében. Ukrajna védelmezői nem csupán az orosz csapatokkal néznek szembe, hanem az idő múlásával is: kulcsszerepet játszik, hogy Donald Trump elnök mennyire gyorsan tudja kényszeríteni a feleket a tárgyalóasztalhoz, hiszen Kijev és Moszkva vezetőinek döntései most különösen sorsdöntőek.

Kupjanszk városa, amely számos szenvedésen ment keresztül, sajnos kevesebb figyelmet kap, mint amennyit megérdemelne. A település mára az orosz-ukrán háború egyik központi színterévé vált. Az egykor mintegy 26 ezer fős lakossággal bíró város 2022 februárjában került orosz megszállás alá, majd az őszi ukrán ellenoffenzíva során visszakerült a védők kezébe. A harcok azonban nem értek véget: 2022 végén és 2023 elején az orosz hadsereg újabb támadó akciókat indított a térségben. A helyzet sokáig állóháborús stádiumban maradt, azonban 2024 elejétől kezdve az orosz erők fokozatosan, de határozottan előrenyomulnak Luhanszk határa felé, újabb kihívások elé állítva a helyi lakosságot és az ukrán védelmet.

A múlt héten egy olyan esemény zajlott le, amely különösen nehéz helyzetet teremtett Kupjanszk ukrán védelmi vonalai számára. A város egyik legmarkánsabb jellemzője, hogy az Oszkil folyó partján helyezkedik el, amely valójában kettéosztja a települést. Ez a természetes határ nem csupán a város védelmét szolgálja, hanem az egész környező területet is jól védhetővé teszi. Ezen kívül Kupjanszk jelentős vasúti és közúti logisztikai csomópontként funkcionál, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan erősítéseket küldjenek a frontvonalra, valamint más szektorok irányába is hatékony támadásokat indítsanak.

Az orosz haderő a múlt héten váratlanul átlépte az Oszkilen folyót Dvorcsina környékén, Kupjanszk északi részén, ami meglepetést okozott a térségben.

A térség településeit ostrom alá vették, és a helyzet rendkívül zűrzavaros. Kutkivka, Zapadnye és Dvorcsina falvakból érkező hírek egymásnak ellentmondanak: az orosz források azt állítják, hogy sikerült elfoglalniuk ezeket a településeket, míg az ukránok tagadják ezt. Az egyetlen biztos információ, hogy Kupjanszktól északra, mindössze 10 kilométerre, a természetes határon túl már orosz katonák vonulnak. A helyzet folyamatosan változik, és a feszültség egyre csak fokozódik.

Racionális megfontolás alapján valószínű, hogy az ukrán hadvezetés a közeljövőben erősítéseket irányít a régióba. A harkivi front esetében eddig nem tapasztalták, hogy a települések olyan könnyen vesznekk el, mint tavaly ősszel a Donbaszban. Azonban kérdéses, hogy a kimerült ukrán haderő képes lesz-e visszaszorítani az orosz erőket az Oszkil keleti partjára. Továbbá nem egyértelmű, mennyi védelmi kapacitást hajlandó a vezérkar átcsoportosítani Harkiv város védelmétől a Kupjanszk megerősítése érdekében.

Az orosz hadvezetés stratégiája egyértelműen kirajzolódik: észak felől próbálják meg elterelni a védők figyelmét, miközben igyekeznek elvágni az utánpótlási vonalakat, hogy bekeríthessék a várost. Valószínű, hogy az Oszkil keleti partján állomásozó orosz alakulatok is aktiválódnak, hiszen már a város határán belül mozognak északkeleti irányban. Dél és délkelet felé a támadók helyzete nem annyira kedvező, de ha Kupjanszk irányába támadást indítanak, az Komoly hatással lehet Szenkovke védelmére, és ezáltal lehetőséget teremthet az orosz erők számára, hogy átkeljenek az Oszkilon.

Az, hogy az orosz haderő képes-e bevenni Kupjanszkot, talán nem is a legfontosabb kérdés, hanem inkább az, hogy mennyi idő alatt valósulhat meg ez a cél. Nyilvánvaló, hogy a hadsereg nem áll a legjobban, ha páncélosokról, irányított rakétákról vagy helikopterekről van szó. Azonban, ami kétségtelen, az az, hogy rengeteg gyalogos, drón és tüzérségi eszköz áll rendelkezésükre. A városi harcok során pedig ezek a tényezők gyakran kulcsszerepet játszanak a küzdelem kimenetelében.

Mivel a település kiemelkedő stratégiai jelentőséggel bír, és a kisebb városok ostroma is gyakran hónapokig elhúzódik, racionálisan feltételezhető, hogy amennyiben a város elleni támadás megkezdődik – azaz az orosz csapatok belépnek a város területére –, az utcai harcok miatt a hadművelet legalább hónapokig el fog tartani.

Az ukránok jelenlegi helyzete úgy tűnik, hogy csupán annyira egyszerű, hogy ki kell tartaniuk egészen addig, amíg sikerül legalább egy tűzszünetet kiharcolniuk az orosz féltől. A helyzet azonban bonyolultabb, mint amilyennek látszik, hiszen mindkét fél hangoztatja a tárgyalások iránti nyitottságát. A kérdés csak az, hogy mikor lesz valóság a szavakból, és mikor indulhatnak el a tényleges egyeztetések.

Donald Trump amerikai elnök egyik kiemelkedő kampányígérete az volt, hogy sikerülne párbeszédre bírnia Oroszországot és Ukrajnát. Bár a béke megteremtése 24 órán belül nem bizonyult reális célnak, az új elnök elkötelezetten dolgozik azon, hogy a kampány során megfogalmazott elképzeléseit a gyakorlatba ültethesse.

Trump 100 napot adott a Keith Kellogg tábornok által vezetett Ukrajna-stábnak, hogy vázoljanak fel valamilyen értelmes koncepciót a háború lezárására, egészen biztosan várható, hogy ennek a tervezetnek része lesz valamilyen tűzszünet, amely megparancsolja az oroszoknak, hogy állítsák le offenzívájukat. Az, hogy hogyan veszik rá a Kremlt, hogy menjenek bele a tűzszünetbe, amikor jól láthatóan kifulladóban van az ukrán haderő, igencsak kérdéses; minél inkább meggyengül Ukrajna, annál kevésbé lesz hajlandó a jelentősebb humánerőforrásokkal rendelkező Oroszország tárgyalni. Kérdés az is, hogy ha Moszkva valóban nyitott a tárgyalásokra, ahogy ezt kommunikálja, mikor lehet ennek bármilyen kézzel fogható eredménye.

Ha tavasszal tárgyalások lesznek és sikerül tűzszünetet kötni, jó esély van rá, hogy Kupjanszk ukrán kézen marad, ha a folyamat nyárig elhúzódik, már sokkal problémásabb a helyzet.

Az is kérdéses egyébként, hogy Moszkva pontosan mit akar ezzel a területtel. Oroszország egyértelműen és nyíltan kimondta, hogy az "annektált" ukrajnai területeket nem fogják elengedni, Harkivet viszont nem "annektálták," szóval a Kupjanszk elleni offenzívával akár más is lehet a céljuk, mint egyszerű területszerzés.

Az utóbbi napok eseményei során az ukrán védelem több területen is súlyos csapásokat szenvedett el, miközben az orosz hadsereg néhány nap leforgása alatt három kulcsfontosságú várost sikeresen megszerzett, vagy a megszerzés határára jutott Donyeck megyében.

Kurszk megyében a helyzet nem túl kedvező az oroszok által elfoglalt települések védelmezői, az ukrán erők számára. Jelenleg Kijev csapatai csupán egy tucat település felett gyakorolnak ellenőrzést a megyében, és az orosz katonák már az egyetlen elfoglalt város, Szudzsa közelében is megjelentek. Ezen kívül az orosz erők felvonultak a donyecki Pokrovszk határához, és van rá lehetőség, hogy hamarosan egyszerre két irányból támadást indítanak Kosztyantynivka ellen is.

Ukrajna vezetősége nyilvánvalóan izgatottan figyeli, hogy Donald Trump amerikai elnök milyen lépésekkel igyekszik majd a konfliktus rendezésére. Az ország számára kulcsfontosságú, hogy milyen irányba tereli a tárgyalásokat, hiszen

Ha a washingtoni döntéshozók nem lépnek időben, nem csupán a Donbasz, hanem Harkiv megye keleti területei is orosz irányítás alá kerülhetnek.

A sikerek szárnyán szárnyaló Vlagyimir Putyin valószínűleg nem érzi úgy, hogy szükséges lenne tárgyalásokat folytatnia a konfliktus rendezéséről, különösen, ha az ukrán hadsereg három évnyi harc után a kifulladás szélére érkezik. Ezért minél tovább húzza Trump a döntéseit, annál inkább csökken a lehetőség egy hatékony békés megoldásra a háború végére.