Fedezd fel a legális rezsitrükk működését: még egy kis lakásban is jelentős összegeket takaríthatsz meg a fűtésszámlán! - Pénzcentrum
Az utóbbi évek során Magyarországon jelentős mértékben megnövekedett az érdeklődés a hőszivattyúk iránt, amit elsősorban a földgáz árának emelkedése és az energiahatékonyságot népszerűsítő állami támogatások generáltak. Habár ez a technológia már hosszú évtizedek óta létezik, most tűnik úgy, hogy elérkezett az áttörés pillanata. Cikkünkben alaposan feltérképezzük, mekkora költségmegtakarítást eredményezhet a hőszivattyú telepítése egy tipikus családi házban, valamint egy társasházi lakásban. Emellett azt is elemezzük, hogy az Otthonfelújítási Program miként segíti elő a hőszivattyú technológia elterjedését - derül ki az Oeconomus részletes elemzéséből.
A hőszivattyúk piaca Magyarországon az utóbbi években robbanásszerű fejlődésen ment keresztül. Míg a 2000-es évek elején csupán néhány ilyen berendezés található meg az országban, addig 2019 és 2020 között a telepített hőszivattyúk száma 40%-kal emelkedett. A trend folytatódott, hiszen 2022 és 2023 között újabb 32%-os növekedést tapasztalhattunk. Az eleinte a levegő-víz hőszivattyúk uralták a piacot, azonban 2022-től kezdődően a levegő-levegő rendszerek kezdtek dominálni, jelezve a technológiai fejlődést és a fogyasztói igények változását.
Magyarországon a 2000-es évek elején hőszivattyúkat forgalmazó cégek már léteztek, ám a technológia iránti kereslet akkoriban még csekély volt. Az Energiaklub 2008-as kutatása alapján a 2000 és 2007 közötti időszakban körülbelül 1200 hőszivattyút adtak el, ami a hazai, körülbelül négy millió lakás tükrében elhanyagolható számnak számított. A 2007 és 2014 közötti időszakról megbízható adatok nem állnak rendelkezésre, de a 2010-es évek második felétől egyértelműen megfigyelhető a hőszivattyúk iránti növekvő érdeklődés. Különösen figyelemre méltó volt a 2019 és 2020 közötti időszak, amikor a beszerelt hőszivattyúk száma 40%-kal emelkedett. Továbbá, 2022 és 2023 között is jelentős, 32%-os növekedést regisztráltak.
A 2020-as és a 2021-es évben az eladások túlnyomó részét a levegő-víz hőszivattyúk tették ki. Ezek azon típusú berendezések, amik a lakóépületeket radiátorokon, vagy a falban, padlóban vezetett csöveken keresztül klimatizálják. Érdekesség, hogy 2022-ben és 2023-ban a vezető szerepet a levegő-levegő hőszivattyúk szerezték meg, tehát gyakorlatilag a hűtésre és fűtésre alkalmas légkondicionálók. Támogatási programok az utóbbi típusú berendezésekre az elmúlt években nem voltak elérhetőek.
A hőszivattyúk megtérülésének elemzésekor az egyik leglényegesebb tényező a villamos energia és a földgáz árának összehasonlítása. Ennek meghatározásához a villamos energia 1 kWh-os árát el kell osztani a földgázból nyert 1 kWh fűtési energia költségével. A földgáz árának megállapításakor figyelembe kell venni a gázkazánok átlagos 15%-os hőtermelési veszteségét is.
Az EHPA (European Heat Pump Association) által 2024-ben közzétett "European Heat Pump Market and Statistics Report 2024" szerint Magyarországon az elektromos áram és a földgáz közötti arány 2,9. Ez azt jelenti, hogy 1 kWh elektromos áram ára 2,9-szer magasabb, mint az 1 kWh földgázból származó fűtési energia ára, amennyiben az átlagfogyasztás alatti felhasználásról van szó. Érdekes módon, ha a fogyasztás meghaladja az átlagot, ez az arány 0,75-re csökken, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben az elektromos áram költsége alacsonyabb, mint a földgázalapú fűtésé.
Ezeknek a számításoknak a tükrében megfogalmazhatjuk, hogy a hőszivattyús fűtés megtérülésének kérdése nem egyértelmű. Viszont a hőszivattyúk energiatakarékosságának lényege abban rejlik, hogy nem termelik meg a szükséges hőt, hanem azt átmozgatják a külső környezetből a belső térbe. Ez a folyamat jelentősen kevesebb energiát igényel, mint a hagyományos elektromos fűtés, például az elektromos fűtőpanelek esetében. Ennek következtében a hőszivattyús megoldás költségei a gázfűtéshez képest akár háromszorosára is rúghatnak, ahogyan azt a korábbi számítások is alátámasztják.
Fontos számadat a hőszivattyúk teljesítményének értékelésében az SPF (Szezonális Teljesítmény Faktor), amely angol nyelvterületen SCOP (Szezonális Teljesítmény Koeficiens) néven is ismert. Ez a mutató azt jelzi, hogy egy hőszivattyú 1 kWh elektromos energia felhasználásával mennyi kWh fűtési teljesítményt képes előállítani egy év átlagában, figyelembe véve a kültéri hőmérséklet változásait, amelyek hatással vannak a hatékonyságra. A modern rendszerek esetében az SPF értéke jellemzően 3 körüli, ahol a magasabb szám jobb teljesítményt jelez.
A korábbi számolásra visszavezetve ezt, látható, hogy átlagosan 0,33 kWh elektromos áram felhasználásával állít elő a hőszivattyú 1 kWh fűtőteljesítményt. Így az áram/földgáz árarány 0,957-re csökken, tehát 4,3%-kal kisebb költséggel jár 1 kWh fűtőteljesítmény előállítása árammal, mint gázzal. A "H" tarifa segítségével nagyobb előnye lesz a hőszivattyúknak, ez a tarifa kedvezményesen biztosítja a hőszivattyúknak az áramot.
A normál tarifa a rezsivédelmi határig ~37 Ft/kWh-os összeget tesz ki, a "H" tarifa ezzel szemben jelentősen olcsóbb, ~23 Ft/kWh árat jelent. Ugyanakkor a "H" tarifa csak a fűtési szezonban, tehát az adott év október 15-e, és a rákövetkező év április 15-e között vehető igénybe. Ez a teljes évre vetítve, figyelembe véve, hogy a szezonon kívül a normál tarifa fizetendő, 30 Ft/kWh árat ad ki.
Egyedi megfogalmazásban: A kompozit áramdíj, amely a fűtési időszakban H tarifaként, egyéb időszakokban pedig normál tarifaként működik, lehetővé teszi, hogy 1 kWh elektromos fűtőteljesítmény költsége mindössze 10 Ft legyen. Ez azért lehetséges, mert a hőszivattyúk működéséhez csupán 0,33 kWh elektromos energiára van szükség egy kWh fűtőteljesítmény előállításához. Ezzel szemben a gázfűtés költsége, figyelembe véve a gázkazánok átlagos 85%-os hatásfokát, 12,1 Ft/kWh-ra rúg, amennyiben a rezsivédett sávon belül maradunk.
Az átlagos fogyasztás keretein belül, normál tarifával a gázfűtés és a hőszivattyús fűtés költségei szinte azonosak. Viszont, amint túllépünk ezen a szinten, a különböző fűtési megoldások költségei között jelentős eltérések mutatkoznak. A "H" tarifa alkalmazása szintén kedvező, hiszen a rezsivédett áram- és gázárakhoz képest körülbelül 20%-os megtakarítást kínál.
Elemzésünk középpontjában a 1990 előtt épült magyar családi házak állnak, hiszen ezek az épületek a fűtési energiafelhasználás szempontjából a teljes energiafogyasztás közel 50%-áért felelnek. Érdemes hangsúlyozni, hogy ez az arány nem a háztartások számának eloszlását tükrözi, hanem a felhasznált energia mennyiségét. A családi házak aránya a lakásállományon belül nem mutat ilyen kiugró jellemzőket.
Ez állhat annak a döntésnek a hátterében is, hogy a jelenleg, 2024 őszén futó Otthonfelújítási Program keretében is aktuálisan az 1990. december 31-e előtt épült, vezetékes gázcsatlakozással rendelkező házakra érhető el a kamatmentes hitel. Jelenleg a társadalmi egyeztetés szakaszában van az a tervezet, miszerint a 2007. január 1-e előtt épült házakra is kiterjesztésre kerülne a jogosult épületek köre, hiszen ezek körében is elérhető energiamegtakarítás.
Ez az 1990 előtt épült 1,8 millió családi ház a KSH népszámlálási adatai szerint a magyar épületállomány 69%-át, míg a lakásállomány 44%-át képviseli. Ennek következtében az ilyen házak energetikai felújítása révén jelentős energiamegtakarítás érhető el.
A piacon számos alternatíva áll rendelkezésre, ha hőszivattyús rendszerek alkalmazásán gondolkodunk. Különösen kiemelkednek a levegő-víz és levegő-levegő hőszivattyúk. Ezek eltérő eljárásokkal biztosítják a fűtési teljesítményt. A levegő-víz rendszerek esetében a fűtés a radiátorokban vagy a padlóban és falakban elhelyezett csövekben keringő meleg víz segítségével valósul meg, így hatékonyan melegítik fel a helyiségeket. Ezzel szemben a levegő-levegő hőszivattyúk a hagyományos légkondicionálókhoz hasonlóan működnek, és meleg levegőt áramoltatva biztosítják a komfortos hőmérsékletet a szobákban.
Ezen kettő közül a leghatékonyabb és legjobb ár-érték arányú választást a levegő-víz hőszivattyúk jelentik. A különböző rendszerek összehasonlításakor COP (Coefficient of Performance) értékük az egyik legfontosabb változó, amelyet figyelembe kell venni. Ez azt mutatja meg, 1 kWh elektromos áram felhasználásával mennyi kWh fűtőteljesítményt képes leadni egy hőszivattyú, a magasabb a jobb érték.
A levegő-víz hőszivattyúk esetében ez a változó átlagosan 3-4 közötti értéket vesz fel, míg a levegő-levegő alapú rendszereknél 2-3 között mozog ez az érték. Így a legjobb megoldás a levegő-víz hőszivattyúk beszerelése, ahogyan azt egy, az MNB és a BME együttműködésében készült tanulmány is mutatja.
A további elemzésekhez egy 1980 és 1989 között épült, 120 m² alapterületű, egyszintes családi házat fogunk példaként használni. Ez a ház központi gázfűtéssel és radiátorokkal van felszerelve, valamint a háztartási meleg víz (HMV) előállítására egy elektromos bojler szolgál. A házban egy négyfős család él, ami tipikusnak mondható. Ez a lakástípus jelentős energiamegtakarítási lehetőségeket rejt magában, hiszen Magyarországon a családi házak heterogén állományának körülbelül 10%-át képviseli. Ez a csoport a legnagyobbak közé tartozik, és megdöbbentő, hogy az ilyen típusú ingatlanok 60%-ában elavult gázkazánok üzemelnek. Ezért érdemes elgondolkodni a fűtési rendszerek korszerűsítésén, hogy javítsuk az energiahatékonyságot és csökkentsük a költségeket.
Egy ilyen típusú ház évente négyzetméterenként átlagosan 207 kWh földgázhoz kötött fűtési energiát igényel, ha a hőmérsékletet 20 °C-ra kívánjuk emelni. A HMV (háztartási melegvíz) éves elektromosenergia-igénye, a számítások egyszerűsítése érdekében, 68 kWh/m²/év. Ha a hagyományos gázkazánt egy hőszivattyúra cseréljük, akkor fűtéshez már 87 kWh/m²/év elektromos áramra van szükség. A HMV energiaigénye viszont változatlan marad, így összességében 155 kWh/m²/év-re nő a fűtéshez és a HMV előállításához szükséges villamosenergia mennyisége, miközben a földgáz használatára már nem lesz szükség. Ez a váltás 25%-os csökkenést eredményez az energiafogyasztásban.
A költségek elemzése során megállapítható, hogy a kiindulási helyzetben az éves gázköltség 760 400 Ft, amely a 3 gyermeket nevelő család számára a nagycsaládos kedvezmény nélkül érvényes. Ezen kívül a HMV (házhoz menő víz) előállításához szükséges áram ára normál tarifával évente 488 400 Ft. Így a fűtési és HMV költségek összesen 1 248 800 Ft-ra rúgnak. Amennyiben hőszivattyúra váltunk, az éves áramfogyasztás, amely tartalmazza a HMV költségeit is, 1 220 300 Ft-ra csökken, és a fűtéshez már nem szükséges gázt használni.
Amennyiben a hőszivattyúhoz "H" tarifát választunk, az éves áramköltség 341 500 forint körüli összegből fedezhető. Ezen kívül a háztartási melegvíz előállítása normál áramtarifával jár, ami további 486 500 forintot tesz ki. Így az éves áramköltség összesen 828 000 forintot jelent. A "H" tarifa igénybevétele mellett a hőszivattyú használata évente 34%-os megtakarítást jelent a hagyományos földgázzal történő fűtéshez képest.
A fent említett mintaház fűtési igényeinek kielégítésére megfelelő hőszivattyúk beszerelési és gépészeti költségekkel együtt körülbelül 4,8 millió forintba kerülnek.
Az energetikai korszerűsítések terén elérhető támogatási pályázatok általában előírják a hőszigetelés fejlesztését is. Ilyen például a jelenleg is zajló Otthonfelújítási Program. Az egyik legkönnyebben kivitelezhető megoldás a padlásfödém hőszigetelése, amely a bemutatott ház esetében körülbelül 820 000 Ft-ba kerül, és akár 25%-kal is mérsékelheti a fűtési energiaigényt. Ennek köszönhetően a fűtési költségek éves szinten is jelentősen csökkennek. A hőszigetelés és a hőszivattyú telepítése révén a kiindulási állapothoz viszonyítva évente 506 100 Ft-tal csökken a rezsiköltség, ami 41%-os megtakarítást jelent.
A jelenleg zajló Program keretein belül összesen 7 millió forint áll rendelkezésre az ilyen jellegű és hasonló felújítási munkálatokra. Ebből a támogatási struktúra 14,3%-os önerőt igényel, amelynek maximális mértéke 1 millió forint lehet. Ezen kívül, a helyszíntől függően, átlagosan 50%-os, vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe, amely szintén maximum 3 millió forint értékig terjedhet. Továbbá a Program keretében kamatmentes kölcsön is igényelhető, szintén átlagosan 3 millió forintig, így a teljes finanszírozás 50%-át képezi.
A hőszivattyú és a szigetelés költségei mellett figyelembe kell venni az energetikai tanúsítványok és számítások díját, valamint a tervezői költségeket is, amelyek összességében körülbelül 220 000 Ft-ra rúgnak. Ezek az összegek is elszámolhatók a pályázati kereten belül, így a teljes költség 5 840 000 Ft-ra emelkedik. Pályázatunk nyerteseiként 835 120 Ft önerő mellett 2 502 440 Ft vissza nem térítendő támogatásban, valamint 2 502 440 Ft kamatmentes, legfeljebb 12 éves futamidejű hitelben részesülhetünk.
A pályázatban támogatott költségek mellett mindenképpen felmerül a "H" tarifa kiépítésének költsége is, amely körülbelül 350 000 forintot tesz ki. A hőszivattyú áramigényének fedezésére szükséges lehet a ház áramhálózati csatlakozásának kapacitásának bővítése ("amperbővítés") is, amennyiben korábban még nem történt meg ez. Ennek költsége jelen esetben 124 000 Ft magasságában alakul.
A beruházás összköltsége 6 314 000 Ft, amelyből 1 309 100 Ft-ot saját forrásként biztosítottunk. A fennmaradó költségek megoszlása a korábban ismertetett arányok szerint alakul. Amennyiben figyelembe vesszük a vissza nem térítendő támogatás összegét, a teljes költségből levonva azt, kiderül, hogy 3 811 560 Ft marad, amely önerőből vagy hitel formájában kerül finanszírozásra.
A hőszivattyú és a szigetelés telepítése után a havi fűtési és melegvíz-készítési költségek 42 200 Ft-tal csökkennek. A 12 éves futamidejű hitel havi törlesztőrészlete 17 400 Ft, így összességében havonta 24 800 Ft-tal kevesebb kiadással kell számolnunk a hitel futamideje alatt. A beruházás, figyelembe véve a jelenlegi áram- és gázárakat, körülbelül 12,5 év alatt megtérül, míg az ilyen típusú levegő-víz hőszivattyúk átlagos élettartama körülbelül 20 év. Ez különösen kedvező lehet azok számára, akik régi, szigetelés nélküli családi házban élnek, és szeretnének jelentős energiamegtakarítást elérni.
A társasházi lakások esetében az eltérő építési korszakok és fűtési rendszerek miatt komplex tényezők határozzák meg a hőszivattyú alkalmazhatóságát. Állományuk meglehetősen heterogén, azonban az 1960-1979 között, paneltechnológiával épült társasházak jelentős részt tesznek ki, a magyarországi lakásállomány ~8%-át. 90%-uk távfűtéssel rendelkezik. A példaszámításhoz itt egy 60 m² alapterületű, 2,6 m belmagasságú, három személy által lakott, felújítatlan panelházban található, a fűtési és a melegvízelőállítási igényeket távhő útján kielégítő lakást használunk.
Fontos megemlíteni, hogy a távhőszolgáltatás ára 2014. októbere óta változatlan, a rezsivédelem szabályainak módosítása ezt a kört nem érintette. Így ez egy jelentősen költséghatékonyabb fűtési módszert jelent, különösen a jelenlegi, megváltozott árkörnyezetben.
Egy ilyen lakás évente 104 kWh/m² fűtési energiaszükséglettel rendelkezik (20 °C-ra felfűtést feltételezve), továbbá a HMV (háztartási meleg víz) energiaigénye, szintén négyzetméterre lebontva az összehasonlíthatóság kedvéért, 45 kWh/m²/év. A példalakásban feltételezzük, hogy a radiátorokra költségmegosztók kerültek felszerelésre, amelyek segítségével pontosabb kép kapható arról, mennyi hőenergiát fogyasztott el az adott lakás, tehát csak saját fogyasztásukért fizetnek lakói.
A felhasznált hőenergia után fizetendő összeg így évente 108 700 Ft-ot tesz ki. Ezen felül fizetendő még az alapdíj, ez a fűtés után 59 030 Ft, a HMV után 4 520 Ft. A teljes éves távhőszámla tehát 172 250 Ft lesz példánkban.
Ha hőszivattyúra váltanánk a fűtés biztosítására, a fajlagos villamosenergia-felhasználás több mint 50%-kal, 42 kWh/m²/évre csökkenne. Ugyanakkor a megnövekedett áramigény következtében a költségek is emelkednének, és ebben a helyzetben a panelházakban nem lenne lehetőség a "H" tarifa alkalmazására.
A fűtésre felhasznált árammennyiség önmagában vizsgálva a rezsivédelmi határ alatt marad, így ez évente, alapdíjjal együtt 93 400 Ft-ot tenne ki. A példában a melegvíz előállítását továbbra is a távhő biztosítja, ez önmagában vizsgálva, alapdíjjal együtt 37 470 Ft évente.
Bármi történjék is, a távhő fűtési alapdíját akkor is ki kell fizetnünk, ha a lakásban nem használjuk fűtésre. Ez a költségek összegét 59 030 Ft-tal növeli. Ebből adódóan, ha hőszivattyús fűtést és távhő által biztosított használati meleg vizet (HMV) nézünk, a teljes éves költség 189 900 Ft-ra rúgna. Így pénzügyi szempontból a beruházás megtérülése nem tűnik reálisnak, mivel a kiadások évente 17 650 Ft-tal emelkednek a beruházás következtében.
