Felfedjük, milyen mértékben emelkedhetnek az élelmiszerek árai a közeljövőben.

Hatalmas karambol történt az M3-ason: legalább négy jármű ütközött össze - Fotók a helyszínről

Míg januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, az élelmiszerek ára ennél jobban, átlagosan 6 százalékkal emelkedett. A liszt, a tej és a tojás azonban ennél jóval nagyobb mértékben drágult. A liszt 43,2, a tej 25, a tojás 23,8, az étolaj 21,5, a gyümölcs- és zöldséglé 16, a vaj és a vajkrém 15,5, a csokoládé és kakaó 12,9, a tejtermékek 9,1, a kávé pedig 8,1 százalékkal került többe, mint 2024 januárjában.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a hivatalos KSH adatok megjelenése előtt bejelentette az újabb árstop lehetőségét, a legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi láncokat is képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség viszont arra emlékeztetett, hogy az alapvető élelmiszerek árát a beszerzési áruk, valamint az élelmiszer-kiskereskedők között fennálló egyébként is erős verseny határozza meg.

A Világgazdaság, a kormányzati forrásokra hivatkozva, az aktuális helyzet okait elemezve kiemeli, hogy a tojás áremelkedését a hazánkban és Szlovákiában felbukkanó madárinfluenza-járvány okozza, amely jelentős mértékben csökkentette a tojóállományt. Ezzel párhuzamosan a tejtermékek árszintjének növekedésére is felhívják a figyelmet, amely a nyers tej tőzsdei árában tapasztalható emelkedésnek köszönhető, ez pedig közvetlen hatással van a hazai piacra is. Az elemzés szerint a drágulás további tényezője, hogy az áram- és gázárak másfél éves csúcsra emelkedtek, míg a forint árfolyama november óta gyengül a nemzetközi piacon, igaz az utóbbi hetekben némi javulás tapasztalható.

- Valóban meglepő volt az élelmiszerek tekintetében az éves alapon mért átlagos 6 százalékos áremelkedés, de négy-öt évvel ezelőtt sem a szakma, sem a sajtó nem kapta volna fel a fejét erre a hírre - kezdte a válaszát Héjja Csaba, az MBH Bank élelmiszer-gazdasági elemzője. Csakhogy még élénken élnek az emlékezetünkben a 2022-2023-as rossz mutatók, amelyek miatt a fogyasztói bizalom is sokkal gyengébb a korábbinál.

Ahogy említette, január hónapja rendszerint az áremelések időszaka, de a piaci körülmények is hozzájárulnak a növekvő árakhoz. Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy ez a jelenség nem általános, csupán az alapvető élelmiszerek szűk spektrumán tapasztalható.

Hozzátette, nagyon rossz volt a termés kakaóbabból és kávéból is, 20-30 százalékkal kevesebb van a világpiacon, ami miatt a kakaóbabnak például 40 százalék körül emelkedett az ára. Ami viszont a legnagyobbat nyomta az élelmiszerárakban, az elsősorban a tejpiacon történt. Többek közt a tavalyi aszály miatt ugyanis Európa-szerte megdrágult a termelés, ez hat a hazai nyersanyagárakra is.

A forint gyengülése főként az energiaárak drámai növekedésének tudható be, ami jelentős hatással van az élelmiszeripar költségeire. Emellett a csomagolóanyagok többsége is külföldről érkezik, így ez tovább fokozza a drágulást. A gáz- és áramárak szintén emelkedtek, azonban fontos megjegyezni, hogy a mostani emelkedés mértéke nem közelíti meg a 2020-2021-es időszakot.

A tej és tejtermékek iránti kereslet növekedése mellett az étolaj piaci áremelkedése sem véletlen. Ennek egyik fő oka, hogy Ukrajnában, amely az egyik legnagyobb termelő, a háború következtében jelentős mennyiségű termény hiányzik. Ezen kívül a pálmaolaj-termelés is stagnál, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.

Az elmúlt évben a liszt ára emelkedett a legnagyobb mértékben, amelynek hátterében Európa-szerte tapasztalható étkezési minőségű búza hiány áll. Franciaországban és Németországban a rendkívül csapadékos időjárás következtében 10-15%-os termeléscsökkenés figyelhető meg, míg hazánkban a magas műtrágyaárak miatt kevésbé jutott tápanyag a földekre, ami a búza minőségének romlásához vezetett. A megszokott 50-60%-kal szemben csupán 20-30% bizonyult malmi minőségűnek. Az őszi vetés azonban kedvező állapotban van, így ha elkerül bennünket a nagy szárazság, nem várható számottevő további áremelkedés.

Az éves összevetésben tapasztalt jelentős élelmiszerdrágulás hátterében a piaci tényezők mellett a korábbi évben érvényes kötelező akciózások is fontos szerepet játszanak. Mivel ezeket csak július 1-jétől szüntették meg, az év első felében még kedvezően hatottak az árakra, így a mostani árakat egy alacsonyabb bázis szintjén mérhetjük.

A szakértő úgy véli, hogy az élelmiszerárak további gyors emelkedése nem valószínű.

- A továbbiakban, júniusig 4-5 százalékos inflációra számítok éves alapon az év eleji 6 százalékos kiugrás után, ha pedig jó lesz az időjárás, és megszűnnek az amerikai elnökválasztás - a védővámok bejelentése - utáni globális kereskedelmi turbulenciák, akkor őszre valószínűleg megnyugszik kicsit a világ. A vártnál nagyobb infláció miatt várhatóan az MNB is el fogja odázni a kamatcsökkentést, ami miatt a forint gyengülése sem fog folytatódni.

Az élelmiszer- és agrárpiac dinamikus természetét mindig is jellemezte a 20-30 százalékos ingadozás, különösen az alapanyagok árában. A tejpiaci árak például olyan gyorsan emelkedhetnek, ahogyan vissza is eshetnek, és már most is vannak erre utaló jelek. A teljes bevásárlókosár ára nem valószínű, hogy olcsóbb lenne, mint az előző évben, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi élelmiszerár-emelkedés mögött kizárólag piaci és árfolyam-tényezők állnak. Nincs semmilyen alapja annak, hogy a drágulás tovább gyorsuljon, mint ahogyan azt 2022-2023 folyamán tapasztaltuk.