Az esővíz elhelyezése nem elhanyagolható kérdés: komoly pénzbírságot vonhat maga után | Sokszín

Sokan hajlamosak azt feltételezni, hogy az esővíz elvezetése nem igényel különösebb figyelmet: a legegyszerűbb megoldásnak tűnik, ha az esővíz ugyanazon a csatornán áramlik, mint a szennyvíz. Azonban ez a megközelítés nemcsak jogszerűtlen, hanem komoly anyagi következményekkel is járhat – egy nem megfelelő csatlakozás akár több százezer forintba is kerülhet. Ezt a figyelmeztetést osztja meg velünk a Hóvége.

Elsőre talán furcsának tűnhet, de az esővíz nem számít szennyvíznek - így a csatornahálózatba sem vezethető be. Ezt több hatályos jogszabály is egyértelműen kimondja, például a vízgazdálkodási törvény, az országos településrendezési és építési követelmények, valamint több kormányrendelet is.

A szabályozás célja nem önmagában rejlik: az elvezetőrendszerek nem véletlenszerűen lettek megtervezve. Amikor intenzívebb esőzések következnek be, és a lehulló csapadék a rendszerbe áramlik, könnyen előfordulhat, hogy a hálózat túltelítődik. Ennek következményei drámaiak lehetnek: elárasztott pincék, víz alatt álló utcák, vagy akár a szennyvízkezelő telepek működésének teljes leállása.

A túlzott mennyiségű beáramló víz hígítja a szennyvizet, ami negatívan befolyásolja a biológiai tisztítás hatékonyságát. Emellett az esővíz felesleges szűrése és tisztítása komoly energiapazarlást és többletköltségeket okoz a szolgáltatónak, ami végül az előfizetőkre is hatással van.

Több szolgáltató kiemeli, hogy az esővíz elvezetése sok esetben nem felel meg a jogszabályoknak. Amennyiben ilyen szabálytalanságra derül fény, az ingatlantulajdonosnak 30 nap áll rendelkezésére a probléma megoldására. Ha ezt a határidőt elmulasztja, büntetésekre is számíthat.

A következmények súlyosak lehetnek.

Közműpótdíj: akár 100-200%-os többletköltségek több évre visszamenőleg, amelyek könnyen elérhetik a százezres összeget is.

Bírság: Az önkormányzat vagy a környezetvédelmi hatóság pénzbírságot szabhat ki, amely súlyosabb esetekben akár félmillió forintra is rúghat.

Jogi eljárás: ha az ingatlantulajdonos nem működik együtt, akár végrehajtási eljárás vagy a szabálytalan bekötés kényszerű megszüntetése is kilátásba kerülhet.

A legideálisabb megoldás, ha a telken belül biztosítjuk a víz elvezetését – például szikkasztás vagy esővízgyűjtés révén. Az összegyűjtött vizet később felhasználhatjuk a növényeink öntözésére, az autóink tisztítására, sőt, még a WC öblítésére is. Ezzel nemcsak az ivóvízforrásokat védjük, hanem a pénztárcánkat is kíméljük. Amennyiben a környéken van csapadékcsatorna, és az önkormányzat hozzájárul, a vizet oda is el lehet vezetni, de fontos, hogy ezt mindig előzetes egyeztetés előzze meg.

Ha egy szomszéd vagy más egyén észleli a szabálytalan vízbekötést és ezt bejelenti, a vízművek helyszíni ellenőrzést végezhetnek. E vizsgálat során akár füstöléses tesztet is alkalmazhatnak, hogy azonosítsák a problémás csatlakozásokat. Amennyiben a gyanú megerősítést nyer, megkezdődik a hivatalos felszólítás folyamata és a pótdíjak kiszabása, a jogi következmények pedig akár peres eljárásig is eljuthatnak.