Német lap: Magyarország uniós elnöksége nem hozta meg a várt eredményeket.
A Welt beszámolója alapján Magyarország uniós elnöksége nem teljesítette a hozzá fűzött reményeket: csupán néhány jogszabályt sikerült elfogadni, míg Orbán Viktor megosztó döntései feszültséget gerjesztettek az Európai Unióban.
A német Welt magazin alaposan szemügyre vette Magyarország uniós elnökségét. Emlékeztetnek arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlamentben ismertette az elnökség által elért eredményeket, amelyek mottója a "Make Europe Great Again" (MEGA) volt. Ez a szlogen egyértelműen Donald Trump ikonikus kampányüzenetére utalt, és már a kezdetektől fogva élénk vitákat generált.
A cikk alapján a magyar elnökség nem teljesítette be a hozzá fűzött elvárásokat. "Egy sikeres uniós elnökség titka a láthatatlanság" - fogalmazott Daniel Freund, a Zöldek európai parlamenti képviselője, aki azt is megjegyezte, hogy:
Orbán éppen az ellenkezőjét cselekedte: zajos és provokatív volt, ám Európát egyáltalán nem mozdította előre. Örömmel konstatálhatjuk, hogy ennek a szakasznak vége. Freund kifejezetten "az EU történetének leggyengébb elnökségének" minősítette a magyar periódust.
Az elnökség ideje alatt csupán nyolc jogalkotási eljárás került lezárásra, ami jelentősen elmarad a korábbi elnökségek eredményeitől – Belgium és Spanyolország például majdnem 70 törvényt fogadott el. A cikk említi, hogy "egy ország teljesítménye nem csupán a jóváhagyott jogszabályok mennyiségével mérhető", ennek ellenére a választások utáni ciklusokban, mint például Finnország és Olaszország esetében, körülbelül 20 új törvényt sikerült elfogadni.
Orbán Viktor számos nemzetközi lépésével megosztotta a politikai közösséget. Júliusban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amelyet "az EU ukrajnai békemissziójaként" igyekezett feltüntetni, ugyanakkor a megbeszéléshez nem kért uniós jóváhagyást. Ezt követően Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Donald Trumppal is egyeztetett, ami tovább fokozta az európai vezetők körében tapasztalható ellenérzéseket.
A magyar kormány lépései miatt az Európai Bizottság már júliusban bejelentette, hogy bojkottálja a magyar elnökség találkozóit, és az akkori uniós külügyi főképviselő, Josep Borrell is Brüsszelbe helyezte át a védelmi miniszterek tanácskozását. A magyar elnökség alatt fontos viták maradtak el vagy akadtak meg.
"A bojkott egy politikai szimbólum volt, amelynek nem lett következménye, de az európai versenyképességért folytatott harc lelassult" - fogalmaz a cikk.
Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek budapesti találkozójára a tagállamok kétharmada csupán alacsonyabb rangú delegáltakat küldött, ami miatt a Mario Draghi által készített jelentés körüli diskurzus is elmaradt. A jelentés rávilágít, hogy Európa lemarad a globális versenytársakkal, mint Amerika és Kína, és arra figyelmeztet, hogy évente 800 milliárd euróra lenne szükség a technológiai és védelmi fejlesztések előmozdításához.
A Welt által idézett Freund záró megjegyzése így szól: "Orbán elnökségének végeztével a normalitás fokozatosan újjászületik az EU-ban. Hét hónappal a választások után itt az ideje, hogy újra nekilássunk a jogalkotási feladatoknak."
