Putyinnak kedvező lehet a helyzet, ha Zelenszkij nem fogadja el az ajánlatukat, és Trump is visszalép.

444: Abból, hogy a hétfői találkozó előtt Trump kiposztolta, hogy Ukrajna mondjon le a Krímről és felejtse el a NATO-tagságot, arra lehetett következtetni, hogy Zelenszkij megint erős nyomás alatt lesz. Mi lehet az oka annak, hogy ez nem így történt?

Jójárt Krisztián: Nem tudjuk, hogy a zárt ajtók mögött ténylegesen mi történt, de minden jel szerint nem borították egymásra az asztalt, nem szakadtak meg a kapcsolatok, és a tárgyalás előtti sajtótájékoztató is jó hangulatú volt. Biztos, hogy tárgyaltak a biztonsági garanciákról - hiszen azért voltak ott az európai országok vezetői is -, illetve a területi kérdésekről.

Zelenszkij az említett témáról annyit osztott meg, hogy valóban felmerült a diskurzus során, de a részletekbe nem bocsátkozott.

Mark Rutte NATO-főtitkár nyilatkozata alapján a szélesebb körű diskurzusban ez a téma nem került előtérbe, azonban az európai álláspont egyértelmű: Ukrajna szuverén ügyeiről van szó, és az EU tagállamai nem kívánnak közvetlenül beavatkozni ebbe a kérdésbe.

Bármilyen területi vitát rendezni rendkívül összetett és hosszú folyamat, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az orosz fél olyan követelésekkel lép fel, miszerint az Egyesült Államok és Ukrajna jogilag ismerje el a Krím Oroszország részeként. Ezen felül, egy másik alapvető elvárásuk, hogy Ukrajna NATO-tagságát zárják ki. E két feltétel teljesítése ukrán alkotmánymódosítást igényelne, persze csak abban az esetben, ha az ukránoknak maguknak kellene lemondaniuk a NATO csatlakozásról, és nem a NATO-nak. Azonban egy háborús helyzetben az alkotmány módosítása gyakorlatilag lehetetlen. Minden jel arra mutat, hogy Trump mindkét követelést elfogadható kompromisszumnak tartja, ami valószínűleg magyarázatot ad arra, hogy miért posztolt erről a témáról.

Az amerikai elnök valószínűleg felismerte, hogy Zelenszkij nem hozhat döntéseket bizonyos ügyekben, mivel ezekhez alkotmánymódosítás szükséges. Éppen ezért nem is vitte a dolgot a végsőkig, hogy egyértelműen igent vagy nemet mondjon. A részletek kidolgozása későbbre is maradhat, és a tárgyalások kezdetétől fogva nyilvánvaló, hogy Washingtont nem különösebben foglalkoztatják a területi viták.

Trump azt is beláthatta, hogy Putyint nem tudja rávenni a tűzszünetre, ezért is engedte el a témát. Erre utal önmagában az is, hogy megtartották az alaszkai csúcsot, ahol szintén nem forszírozta a kérdést, hanem magáévá tette az orosz narratívát arról, hogy tartós megoldásra van szükség. Mindkettő győzelem az oroszoknak.