Raskó György: A magyar mezőgazdaság prostituálódása A magyar mezőgazdaság helyzete napjainkban sok szempontból aggasztó. Az ágazat folyamatosan küzd a megélhetésért, és a fenntarthatóság kérdése is egyre égetőbbé válik. Raskó György írása rávilágít arra,
Műsorvezetők: Panxnotded Miklós, Dési János, Szénási Sándor és Para-Kovács Imre. Szerkesztői csapat: Selmeci János, Korpás Krisztina, Bencsik Gyula, valamint Herskovits Eszter.
Raskó György kifejtette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2024-ben megdöbbentő helyzet állt elő: a mezőgazdasági vállalkozók jövedelme alulmúlta az uniós forrásokból és a Nemzeti Költségvetés kereteiből származó agrártámogatások összegét.
Az agrárközgazdászi vélemények szerint a földalapú támogatások jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdák eltávolodjanak a magasabb hozzáadott értékű termeléstől. Ennek következtében 2024-ben a mezőgazdasági támogatások összegének megítélése figyelembe véve a nettó vállalkozói jövedelmet, aggasztóan magasnak bizonyult. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a magyar mezőgazdaság nem teljesíti ki potenciálját: a rendelkezésre álló lehetőségekhez képest rendkívül alacsony értéket termel.
"Amióta az Unióba beléptünk, azóta, hogy úgy mondjam, prostituálódott a magyar mezőgazdaság, hiszen először csak csordogált az uniós támogatás, de 2010 táján, tehát pont az Orbán kormány mostani regnálásának kezdetén, óriási mennyiségben jött földalapú támogatás."
A szakértő megállapítása szerint a balti államok és Görögország kivételével Magyarország az uniós tagállamok között különösen nagy mértékben függ a mezőgazdasági támogatásoktól. Rámutatott, hogy Lengyelország fejlődése példaértékű lehet: míg 2003-ban, az EU-hoz való csatlakozás előtti utolsó évben a lengyel és a magyar export körülbelül azonos szinten mozgott, -3,5 milliárd dolláros értékkel, addig ma a lengyel export eléri az 56 milliárd dollárt, míg a magyar csupán 13 milliárd dollárra rúg.
A mezőgazdaság kihívásainak kezelése érdekében elsődlegesen a vízgazdálkodás fejlesztésére kellene fókuszálni. Ugyanakkor fontos, hogy a figyelmet egy másik, szintén lényeges kérdésre is felhívjuk: a magyar agrárszektor jelenlegi helyzete rendkívül erősen politikai befolyás alatt áll. A szakértelem és a tudás ma már nem a legfontosabb szempontok, hanem másodlagos tényezőkként jelennek meg a döntéshozatalban.
Úgy vélem, hogy itt az ideje véget vetni annak a, nem találok jobb kifejezést, gyermeteg és primitív politikai játszadozásnak, ami Magyarország agrárpolitikáját jellemzi. Ilyen például az ukrán nemzetgazdasággal való ijesztgetés...
