Sejtszintű átalakulásokat idéz elő, és a magyar lakosság közel felét érinti – a kutatók felfedezték, milyen módszerekkel lehet enyhíteni a problémát.
Magas érzelmi intelligenciája van azoknak, akik így írnak: friss kutatást tettek közzé
Az epigenetikai memória szerepe kulcsfontosságú lehet a fogyás utáni visszahízás magyarázatában – állítják a legfrissebb kutatások. A szakértők úgy vélik, hogy a fogyás mögött álló tényezők sokkal mélyebben gyökereznek, mint azt a legtöbben feltételezik.
A fogyás folyamata rendkívül bonyolult, ami valószínűleg senkit sem lep meg. A legújabb kutatások rámutattak arra, hogy az epigenetikai memória kiemelkedő szerepet játszik ebben a folyamatban. Ez a molekuláris és sejtszintű mechanizmus magyarázza, miért kúsznak vissza olyan könnyen a leadott kilók a diéta befejezése után. Az epigenetikai hatások révén a szervezet emlékezik a korábbi állapotára, ami megnehezíti a tartós fogyást.
A jojóhatás jelensége sokak számára ismerős, különösen azoknak, akik már sikeresen megszabadultak a kívánt súlyfeleslegtől. Ők jól tudják, hogy a fogyás utáni időszak nem mentes a kihívásoktól, hiszen a súly fenntartása is komoly feladatot jelenthet. Az eddigi ismereteinket némileg árnyalja és talán meg is változtatja az a friss felfedezés, amely szerint a súlyfelesleggel kapcsolatos információk tartós epigenetikai memóriában raktározódnak el a szervezetben. Ez azt jelenti, hogy a sejtek emlékeznek a korábbi állapotra, még akkor is, ha sikeresen eltávolítottuk a felesleges kilókat.
Az epigenetikai módosulások nem csupán a DNS által hordozott örökítő információkban rejlenek, hanem más molekuláris jelek is szerepet játszanak ebben a folyamatban. Jelenleg a kutatók azt vizsgálják, hogy a rendszeres testmozgás és az elhízás kezelésére szolgáló gyógyszerek együttes hatása képes-e átalakítani ezt a molekuláris memóriát. Az ő céljuk az, hogy felfedezéseik nyomán olyan módszereket dolgozzanak ki, amelyek segíthetnek megelőzni az elhízást.
A kutatók kiindulási hipotézise az volt, hogy az állatok és az emberek szervezetében van valamilyen elhízást elősegítő memória, ami véd a testsúly megváltozása ellen. Mivel nem ismerték az ezekért felelős sejtek molekurális működését, ezen szerettek volna változtatni és egereken végzett kísérletekben vizsgálták azt, hogy milyen változásokat okoz a zsírszövetben a korábbi táplálkozás. Azt találták, hogy a testsúlycsökkentést követően is megmaradt az immunsejtek elhízásra jellemző állapota.
Az egerek mellett európaiak zsírszövetmintáit is vizsgálták, olyanokét, akik testsúlycsökkentő műtéten estek át, és kontrollcsoportként nem elhízott emberek mintáit. A sejtek összetételében nem, viszont a sejttípusok által kifejezett gének tekintetében jelentős különbségeket találtak a kutatók.
A túlsúlyos egyének esetében a zsírsejtekben található gének kifejeződése tartósan csökkent, beleértve az anyagcseréért felelős géneket is, és ez a változás a súlyvesztés után sem állt helyre. Ezen kívül egereken végzett további kutatások során arra a megállapításra jutottak a tudósok, hogy a zsírsejtek gyulladással kapcsolatos molekuláris pályái aktiválódtak, míg az anyagcserét szabályozó folyamatok visszafogottabbá váltak. Az epigenetikai vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy ezek a mechanizmusok kulcsszerepet játszanak a testsúlycsökkenést követő visszahízás folyamatában.
A legjobb tehát az, ha figyelsz az egészségedre, és mindent megteszel a prevenció érdekében, hogy az elhízással járó egészségügyi kockázatokat és nehézségeket elkerüld.