Gyakran elegendő lenne, ha valaki egy kicsit más szemszögből is ránézne a gyermekre, és alaposabban foglalkozna vele.

Bár a szülők és pedagógusok számos erőfeszítést tettek, idén szeptemberben továbbra sem nyithatja meg kapuit a már egy éve bezárt szegedi Wesley iskola. Az intézmény korábban az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) irányítása alatt működött, ám a bezárást követően a közösség tagjai próbálták új alapítványi keretek között újjáéleszteni az iskolát.

A szülők számára a tavalyi tanév kezdetén váratlan és megdöbbentő hír érkezett: a kormányhivatal döntése értelmében törölték a nyilvántartásból a Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumot. Ezzel a hivatalos lépéssel egy tollvonással szűnt meg az az intézmény, ahol százötven, többségében sajátos nevelési igényű, köztük autista gyermek tanult. Az indoklás szerint az iskola körülbelül 140 millió forintnyi adósságot halmozott fel, ami miatt már nem tudta garantálni a gyerekek zavartalan oktatását és nevelését.

"A kormányhivatal eddig három alkalommal is elutasította a nyilvántartásba vételi kérelmet" - nyilatkozta lapunknak Novákné Finta Csilla, a bezárt iskola szülői munkaközösségének vezetője.

A döntés indoklása minden alkalommal ugyanaz volt: a minisztérium szerint Szegeden több mint ötezer szabad férőhely áll rendelkezésre az állami fenntartású intézményekben, így nincs szükség újabb iskolára. A Wesley újraindítását ezért nem engedélyezték, már a nyilvántartásba vétel szintjén elutasítva a kérelmet. "Nem tudjuk, hogyan számolták ki ezt az 5000-es létszámot, de biztosan nem fedi a valóságot. Mi Nem tandíjas magániskolát akartunk, hanem alapítványi fenntartásút. Kis létszámú osztályokban, gyógypedagógusokkal, integráló környezetben működtettük volna, folytatva a Wesley elveit" - tette hozzá Novákné Finta Csilla.

A döntés ellen most bírósági útra léptek: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi segítséget nyújtott, így az ügy hamarosan a bíróságon folytatódhat. Novákné bízik benne, hogy a 2026/27-es tanévben már meg tudják kezdeni a működést, felmenő rendszerben: először óvoda, első és második osztály, majd fokozatos bővítés.

Miközben az iskola újbóli megnyitása még mindig távolinak tűnik, az alapítvány Csilla irányításával egy fejlesztőközpontot hozott létre az iskola falain belül, amely Esélyteremtő Ház néven működik. A nyári hónapok során több tábort is szerveztek: 25 gyermek számára napközis tábort, 10 autista diáknak személyre szabott programokat, valamint 15 sajátos nevelési igényű tanulónak felzárkóztató tábort. Mindez pályázati forrásokból valósult meg, így a szülők számára teljesen ingyenes szolgáltatást nyújtottak. Novákné Finta Csilla szavai szerint ez hatalmas támogatást jelentett a családoknak, és a gyerekek valódi fejlődést tapasztalhattak szakképzett pedagógusok segítségével.

A Wesley bezárása óta a diákok többségét más szegedi iskolákba irányították. Az eddigi tapasztalatok azonban aggasztóak. "Sok gyermek számára nem volt zökkenőmentes az integráció, és többen kénytelenek lesznek ismételni az évet. Van, akit a befogadó iskola a Szegedi Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménybe helyezett. Innen viszont rendkívül nehéz visszatérni a hagyományos oktatásba, így a továbbtanulási lehetőségek jelentősen csökkennek" – nyilatkozta Finta Csilla.

Szerinte a probléma gyökere az állami rendszer szakemberhiánya: kevés a gyógypedagógus és a pedagógiai asszisztens, a befogadó intézmények pedagógusai pedig legtöbbször nem rendelkeznek tapasztalattal az SNI-s gyerekek ellátásában. "Pedig sokszor csak annyi kellene, hogy valaki kicsit külön is foglalkozzon a gyerekkel" - tette hozzá.

A szegedi Wesley egykori tanulói közül a többség, bár nagy erőfeszítéseket tett és a fejlesztőház nyújtotta támogatást is igénybe vette, sikeresen zárta az évet. Az érettségizők mindegyike letette a vizsgát, azonban a diákok körülbelül nyolcvan százaléka különórákra járt, hogy pótolja a lemaradását. Ezzel együtt sajnálatos módon több olyan diák is akad, aki kénytelen megismételni az évet, holott a Wesley-ben nem számított gyengének.

Az elmúlt év a gyerekek számára jelentős lelki megpróbáltatásokat hozott. "Egy új közösségbe való beilleszkedés és barátok szerzése nem történik meg egyik napról a másikra. Sokan még mindig azt mondják, hogy ha tehetnék, visszatérnének a Wesleybe" - osztotta meg Novákné Finta Csilla, aki maga is nevel egy autista gyermeket.

A szülők folyamatosan küzdenek a helyzetükért: sokan hűen járnak a fejlesztőházba gyermekeikkel, hogy pótolják azt a támogatást, amelyre az állami intézményekben nem számíthatnak. Ám a jövőt még mindig a jogi eljárások homálya kíséri.

Az ügy tehát jelenleg a bíróság előtt zajlik, és az újranyitásra legkorábban egy év múlva kerülhet sor. E közben az alapítvány a fejlesztőházzal együttműködve igyekszik megőrizni a közösség szellemét és a szakmai tevékenységet. "Folyamatosan dolgozunk azon, hogy amikor végre megkapjuk a szükséges engedélyt, már erős alapokkal vághassunk bele a munkába. Addig is elengedhetetlen, hogy kitartsunk, hiszen óriási az igény arra, amit képviselünk" – nyilatkozta Finta Csilla.