Az Orbán-kormány célja, hogy a következő tíz évben közel tízezer milliárd forintot fordítson állami beruházásokra.
Már csupán nyolc hónap van hátra a következő parlamenti választásokig, és a Lázár János irányítása alatt álló Építési és Közlekedési Minisztérium máris bejelentette a 2035-ig tervezett jelentős állami beruházásokat. A tervek ambiciózusak, és várhatóan komoly hatással lesznek az ország fejlődésére.
Nyilvánosságra hozta a 2035-ig szóló állami építési beruházási programját az Orbán-kormány, amely több mint 9 500 milliárd forintos kerettel számol. A rendelettervezet részletesen tartalmazza a 2025-ben és 2026-ban induló, valamint befejeződő projekteket az árvízvédelmi fejlesztésektől a közlekedési és kulturális beruházásokig - vette észre a Portfolio, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely részletesen felsorolja a következő években megvalósuló projekteket.
E szerint most először egy egységes, ágazati bontású és 2035-ig előretekintő állami beruházási keretprogramba rendezték a tervezett fejlesztéseket, amelyekhez költségvetési előirányzatokat is rendelnek. A 9500 milliárd forintot meghaladó keret nem egyszeri kiadás, hanem több mint egy évtizeden átívelő, ütemezett program, amely az infrastruktúra-fejlesztéstől a vízgazdálkodáson át a kulturális és oktatási intézmények modernizálásáig számos területet érint. A rendelet a nemzetgazdasági miniszter és az építési és közlekedési miniszter számára kötelezővé teszi a jövőbeni költségvetési források allokációját ehhez a keretprogramhoz kell igazítaniuk, szükség esetén más kormányhatározatok módosításával vagy visszavonásával. Ennek alapján a 2025-2026-os időszakra több tucat projekt indulhat el vagy folytatódhat, összesen több száz milliárd forint értékben.
Több állami beruházás nem kezdődhet el Lázár János jóváhagyása nélkül.
A tervek között szerepelnek kisebb, regionális vízügyi fejlesztések, amelyek célja a helyi ellátásbiztonság javítása, valamint nagyszabású, országos szintű beruházások is. 2025-re várhatóan megkezdődik a balatonszéplaki szivattyútelep korszerűsítése, a Sarudi szivornya átépítése, és a Mórahalmi harmadlagos vízépítési mű felújítása is. Továbbá, elindulhat az MTA és az Agrártudományi Kutatóközpont kastélyparkjának rendezése, amely egyaránt szolgálja a kutatási és turisztikai célokat. 2026-ban új vízgazdálkodási és árvízvédelmi létesítmények építése is a tervek között szerepel, melyek mellett a mezőgazdasági térségek öntözési lehetőségeit is bővítenék. A kulturális és oktatási célokra, valamint a közintézmények modernizálására is hangsúlyt fektetnek.
Az ágazati bontás szerint 2025-2026-ban a legnagyobb hangsúlyt négy terület kapja:
A közlekedési infrastruktúra terén izgalmas fejlesztések zajlanak: új gyorsforgalmi utak, autópálya-szakaszok és korszerű vasúti csomópontok építése veszi kezdetét. Ezen kívül a Duna-hidak modernizálása, valamint több nagyváros forgalmi csomópontjának átalakítása is folyamatban van, hogy a közlekedés még hatékonyabbá váljon.
A vízügyi programok között kiemelkedő szerepet kap a Tisza mentén végrehajtott árvízvédelmi fejlesztések sora, valamint a Duna vízszabályozási intézkedései. Ezek célja új víztározók és szivattyútelepek kialakítása, amelyek hozzájárulnak a folyók hatékonyabb kezeléséhez és a környezeti kihívásokra adott válaszok megerősítéséhez.
A kulturális és oktatási szektorban várhatóan jelentős fejlődésen mennek keresztül a vidéki színházak, múzeumok és könyvtárak, amelyek modernizálásra kerülnek. Ezen kívül új egyetemi campusok és kollégiumok építése is a jövőbeli tervek között szerepel, amelyek célja a fiatalok képzési környezetének javítása.
Az egészségügy és a sport területén jelentős előrelépések várhatók, hiszen a kórházfejlesztési program keretében új szárnyakat és korszerű diagnosztikai központokat hoznak létre. Emellett új uszodák és atlétikai központok építése is folyamatban van, amelyek hozzájárulnak a közösség egészségének és sportteljesítményének javításához.
A három legjelentősebb és legnagyobb költségvetésű projekt a Tisza menti átfogó árvízvédelmi program, amelynek költsége meghaladja a 400 milliárd forintot, a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése, amely körülbelül 350 milliárd forintot igényel, és az országos kórházfejlesztési program első szakasza, amelynek keretében mintegy 300 milliárd forintot fordítanak fejlesztésre. E három projekt összesen több mint 1.000 milliárd forintot képvisel, és ezek határozzák meg a 2025-2026-os időszak legfontosabb állami infrastrukturális beruházásait.
Az Orbán-kormány alatt óriási összegek, akár százmilliárdok is, folytak el olyan beruházásokra, amelyek nem feltétlenül voltak szükségesek, és a megtérülésük is kétséges. Az állami források egy része útépítésekre, szakrendelők és iskolák felújítására ment, azonban Lázár János most megállította ezeket a projekteket.
