"Annyi ütést kaptam, mint amennyi falatot ettem" - ünnepeljük a kerékpársport 80. évfordulóját!

Kedden ünnepli nyolcvanadik születésnapját Eddy Merckx, a profi kerékpársport egyik legkiemelkedőbb személyisége. Ő az egyetlen versenyző, aki triumfált mind a négy jelentős országúti versenyen: a Tour de France, a Giro d'Italia, a Vuelta a España és a világbajnokság színpadán is. Legnagyobb teljesítménye közé tartozik, hogy példátlan módon háromszor is ugyanabban az évben hódította meg a Tour-t és a Giro-t. Ezen kívül, életében már metróállomást is elneveztek róla Brüsszelben, ami jól mutatja, hogy milyen hatással volt a sportágra és a kultúrára.

Eddy Merckx 1945. június 17-én látta meg a napvilágot a flandriai Meensel-Kiezegemben. Gyermekkora a brüsszeli Woluwe-Saint-Pierre csendes külvárosában telt, ahol a hiperaktív kisfiú mindössze háromévesen kapta meg első kerékpárját. Ekkor kezdődött a szenvedélye a kerékpározás iránt, amely élete összes állomásán végigkísérte őt.

Bár számos sportágat felfedezett, sosem hagyta el a nyereget.

Tizenhat évesen indult első amatőr versenyén, egy évvel később már korosztályos belga bajnok volt, 19 évesen megnyerte az amatőr világbajnokságot, húszévesen pedig már a profik között versenyzett, írja az MTI.

"Számos ütést kaptam, mint ahány falatot ettem, de tudtam, hogy megérdemlem. Amikor a határokat feszegettem, apám öt percen keresztül csapkodott" - mesélte gyermekkoráról.

Első jelentős országúti versenyét 1966-ban nyerte meg, majd a következő évben az országúti kerékpáros világbajnokságon aranyérmet érdemelt ki. Ezt a sikert 1971-ben és 1974-ben is megismételte. A Tour de France-on először 1969-ben állt rajthoz, és azonnal diadalt aratott: hat szakaszt nyert, köztük a legnehezebb hegyi etapot, ahol folyamatosan növelve előnyét, végül nyolc perccel a mezőny előtt ért célba. A párizsi befutó után nem csupán a sárga trikót vehette fel, mint az összetett verseny győztese, hanem a zöld trikót is, amely a pontverseny éllovasa számára jár, valamint a pöttyös trikót, ami a legjobb hegyi menőt illeti.

A triplázás sem azelőtt, sem azóta nem sikerült senkinek.

Az 1970-es Tour de France során a zöld trikót néhány ponttal elvesztette, de a sors iróniája folytán az összetett versenyt és a hegyek királya címet is megszerezte. A Pireneusok kihívásai között gyomorgörcsök gyötörték, és egy különösen megterhelő szakasz után oxigénsátorba kellett helyezni. Az év során ismételten a történelem lapjaira lépett: a Giro d'Italia versenyén, ahol 1968-ban már diadalmaskodott, de az azt követő évben a doppingvádak miatt kizárták az első helyről, most súlyos térdsérüléssel, kilenc szakaszgyőzelmet aratva újra az élen végzett. Ekkoriban mindössze Jacques Anquetil, a francia kerékpáros legenda tudta hasonló bravúrt végrehajtani 1964-ben, amikor teljesítményét szinte elérhetetlennek tartották. Eddy Merckx azonban rácáfolt a kétkedőkre, hiszen ezt a sikert még kétszer megismételte (1972, 1974), amikor ugyanabban az évben megnyerte a két legnagyobb versenyt.

Az 1971-es Touron óriási párharcot vívott a spanyol Luis Ocanával, aki egy hegyi szakaszon teljesen váratlanul visszatámadta, és végül kilenc percet vert rá. Merckx mindent megtett, hogy lefaragja hátrányát, de végül egy szerencsétlen baleset döntött: a Pireneusok egyik lejtőjén mindketten buktak a szakadó esőben, és a spanyol nem tudta folytatni a versenyt.

Merckx nem volt elragadtatva attól, hogy így került az élen, így másnap nem is öltötte magára a sárga trikót.

Az 1972-es verseny ismételten a két versenyző, a spanyol és Merckx összecsapásáról szólt, azonban a küzdelem sajnos idő előtt véget ért. A hegyek között a spanyol újra bukott, és defektet szenvedett el, majd két héttel később egy tüdőfertőzés miatt kénytelen volt feladni a versenyt. Merckx, aki sorozatban már a negyedik győzelmét ünnepelhette, 1973-ban kihagyta a Tour de France-t, ám 1974-ben visszatért a mezőnybe. Bár nem olyan domináló teljesítménnyel, mint korábban, mégis sikerült megszereznie az ötödik győzelmét.

Az 1975-ös francia körversenyen Merckx már csak ellenfelei támogatására számíthatott, mivel a gallok büszkesége nem tűrte volna, hogy nemzeti hősük, Jacques Anquetil rekordját megdöntve a belga kerékpározás ikonja hatszoros győztest hirdessen.

Az indulatok annyira felforrósodtak, hogy a leghosszabb, 260 kilométeres szakaszon egy néző brutálisan, vesén ütötte a belga versenyzőt.

De a tettéért csupán jelképes büntetést kapott. Az egyre inkább fáradó Merckx az Alpokban balesetet szenvedett: eltörte az állcsontját, megsérült a térde és a csípője, mégis nem adta fel a küzdelmet, és végül a második helyen végzett.

Egyszer, a híres francia kerékpáros, Jacques Anquetil, egy interjú során osztotta meg gondolatait az ideális kerékpárosról. Kérdezője kíváncsian faggatta, hogy mit tart a tökéletes versenyző legfontosabb tulajdonságainak. Anquetil, aki a kerékpársport legendás alakja volt, érdekfeszítő válaszaiban nem csupán technikai tudásról, hanem a mentális erőről és a kitartásról is beszélt. Szavai szerint az igazi kerékpáros nemcsak fizikálisan, hanem lelkileg is felkészült, hiszen a versenyek során a legnehezebb pillanatokban kell megállnia a helyét.

Merckx lábával, fejével, izmaival, szívével és győzni akarásával rendelkezik

- felelte.

Épp utóbbi, a fanatikus győzni akarása, olykor már a fair play határát súroló kíméletlensége miatt emlegették a sajtóban Kannibál néven, mert minden vetélytársát "felfalta". Pályafutása során

A három legnagyobb kerékpáros körverseny közül ötször hódította meg a Tour de France-t, és szintén ötször állhatott a dobogóra a Giro d'Italián. Emellett 1973-ban egyszer megnyerte a Vuelta a Espanát is. A Tour de France során egészen tavalyig ő birtokolta a legtöbb szakaszgyőzelmet, összesen 34-et, amit a brit Mark Cavendish döntött meg. Merckx rekordot tart a szakaszok utáni dobogós helyezések számában is, összesen 63 alkalommal állt a legjobb három között, és ő volt az, aki a leghosszabb ideig viselte a sárga trikót – 96 alkalommal, a "félszakaszokkal" együtt pedig összesen 111 alkalommal. Három profi országúti világbajnoki aranyérme (1967, 1971, 1974) mellett 1972-ben egy órás világrekordot állított fel, amely során 49,431 kilométert tekert le. Ezt a csúcsot csak 1984-ben döntötték meg, mára pedig a rekord értéke közel 53 kilométerre emelkedett, de Merckx idejében még nem álltak rendelkezésre a mai szupermodern kerékpárok.

Nem kerülték el a doppingügyek, összesen három alkalommal akadt fenn a vizsgálaton. Először az 1969-es Girón, amikor vezetett tizenhat szakasz után, a pozitív eredményét előbb jelentették be a sajtóban, minthogy őt értesítették volna. Végig tagadta a bűnösségét, és különböző összeesküvés elméleteket sejtettek a háttérben. Egy emlékezetes, interjút is adott akkor, amikor a könnyeivel küzdve arról beszélt, ő a lábain kívül mást sosem használt a győzelem érdekében.

1973-ban és 1977-ben szolgáltatott még pozitív mintát, mindkét esetben azt mondta, nem volt tudomásra róla, hogy tiltott szert vette magához. Mindhárom alkalommal egy-egy hónapra tiltották el és pénzbüntetést kapott.

1978-ban visszavonult, majd saját kerékpárjainak gyártásába kezdett, amelyek azóta a Merckx név alatt igazi sikertörténetté váltak. 1986-tól 1996-ig a belga országúti kerékpáros válogatott vezetőedzőjeként tevékenykedett, miközben a kerékpáros versenyek terén szakértői tanácsokat adott, valamint aktívan részt vett a versenyek szervezésében és helyszíni tudósításában is.

A sportágban 13 éven át uralkodó belga versenyzőt 1999-ben az évszázad legkiemelkedőbb kerékpárosának, míg 2000-ben a 20. század legjobb országúti kerékpárosának ismerték el.

Hazájában nemzeti ikonként tisztelik, 1996-ban bárói címet nyert el, és őt választották az évszázad belga sportolójának. Brüsszelben 2003 óta egy metrómegálló viseli a nevét, és három különböző városban is állítanak neki szobrot. Franciaországban, ahol megkapta a Becsületrendet, Tours közelében pedig kerékpáros stadiont neveztek el tiszteletére. Belgiumban számos sláger készült róla, emellett filmekben is szerepelt, sőt, képregényhős is lett belőle.

2019-ben a Tour de France Brüsszelből indult, hogy megünnepelje Merckx első győzelmét, amely pontosan ötven évvel korábban történt.