Uniós költségvetési meglepetés: váratlan tervek kerültek napvilágra a Bizottság részéről!

Az Európai Bizottság fontolóra vette egy digitális adó bevezetését, hogy előteremtse a 350 milliárd eurós közös uniós adósság visszafizetéséhez szükséges forrást, amely a Covid-19 utáni helyreállítási alapból ered. Ezt a megállapítást egy Politico által megszerzett belső dokumentum támasztja alá.

Az Európai Bizottság elemzése alapján a digitális adó újra a figyelem középpontjába kerülhet, mivel az OECD által javasolt globális adómegállapodás első pillérén alapuló intézkedés eddig nem hozott jelentős előrelépést. Ursula von der Leyen elképzelése ugyanakkor komoly geopolitikai kockázatokkal jár: az intézkedés elsősorban olyan amerikai technológiai óriásokat céloz meg, mint az Apple vagy a Google, ami könnyen szimbolikus válaszlépéssé válhat az Egyesült Államokkal szemben. Ez különösen aktuális lehet, ha a Trump-kormány újabb vámháborús lépései tovább élezik a transzatlanti kereskedelmi feszültségeket.

A digitális adó koncepciója már korábban is napirendre került az Európai Unión belül, azonban 2021-ben ideiglenesen leállították a tárgyalásokat, hogy támogassák a globális adómegállapodás kialakítását.

Most azonban, hogy a nemzetközi tárgyalások megrekedtek, és az Egyesült Államokkal folytatott egyeztetések júliusban lejáró 90 napos haladék után akár teljesen megszakadhatnak, a Bizottság ismét fontolóra vette a bevezetést. A dokumentum szerint az új digitális adó olyan kiegészítő forrásokkal is kombinálható lenne, mint az elektronikai hulladék újrahasznosítási hiányára kivetett díj, a harmadik országokból érkező kiscsomagok vámterhei, valamint az EU-ba belépő utazókra kivetett különadók.

Az új uniós költségvetés a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozik, és már most heves viták tárgyát képezi a finanszírozási kérdésekkel kapcsolatban.

A közös adósság törlesztése évente akár 25-30 milliárd euróra is rúghat, ami az éves költségvetés körülbelül 20 százalékát teheti ki. Az Európai Bizottság már 2021-ben előterjesztett olyan innovatív bevételi forrásokat, mint a karbonimport-adó, a kibocsátási díjak, és a multinacionális vállalatok profitjára bevezetett közös uniós adó. Ezek a javaslatok azonban komoly ellenállásba ütköztek a tagállami kormányok részéről.

Ennek következtében az Európai Bizottság jelenleg új alternatív javaslatokat mutat be a nemzeti szakértők számára, akiket május 22-én hivatalosan is értesíteni fognak a rendelkezésre álló lehetőségekről.

Egy másik fontos és érzékeny téma is napirendre került: a régiók szerepe az Európai Unió költségvetésének elosztásában. Egy friss belső javaslat alapján a Bizottság felülvizsgálja korábbi elképzelését, miszerint a nemzeti kormányoknak nagyobb hatáskört adna a fejlesztési források kezelésében.

Ezt a lépést számos tagállam, beleértve Spanyolországot és Lengyelországot is, valamint az Európai Parlament, egyértelműen elutasította, mivel a kohéziós politika hatékony végrehajtása gyakran a regionális szinten valósul meg.

Brüsszel ezért újabban inkább "nemzeti és regionális partnerségi tervekről" beszél, nem pedig "egységes nemzeti tervről".

A régiók szerepének megőrzése nem csupán politikai kihívás, hanem stratégiai jelentőséggel bír, hiszen az uniós költségvetés körülbelül egyharmadát alkotó kohéziós források célja a területi egyenlőtlenségek csökkentése. Szakértők arra figyelmeztettek, hogy a régiók háttérbe szorítása nemcsak a források hatékony felhasználását veszélyezteti, hanem a demokratikus elszámoltathatóságot is aláássa.

Von der Leyen korábban olyan reformtervet említett, amely a különböző országokban összekapcsolná a legfontosabb beruházásokat a szükséges reformokkal. Azonban a legújabb fejlemények azt jelzik, hogy a Bizottságnak alkalmazkodnia kell a tagállamok és a regionális érdekek elvárásaihoz, ami engedményekre kényszeríti őket.