A Körszálló telke évszázados tragédia nyomait hordozza, melyek a bontás árnyékában is élénken élnek.

Jelenleg gőzerővel folyik a Körszálló épületének bontása. Az egykoron ikonikus szállodát Garancsi István cége luxusapartmanházzá kívánja átalakítani. Az új funkció megvalósításához azonban jelentős szerkezeti átalakításokra van szükség, és reméljük, hogy a főváros látképét meghatározó épület az eredetihez hasonló formában fog újjászületni. Ez a projekt nem az első grandiózus ingatlanfejlesztés a Szilágyi Erzsébet fasori területen; egy évszázaddal ezelőtt is megpróbálták luxusapartmanokkal megszépíteni a fogaskerekű végállomásának környékét, de az a kísérlet tragikus véget ért. Fényűzés, nagyravágyás, sikkasztás, börtönbüntetés és öngyilkosság – Budapest két világháború közötti történetének egyik legdramatikusabb családi krónikája.

A Körszálló történetével többször is foglalkoztunk a Budai Hangban, de érdemes röviden felidézni az épület múltját. A Kádár-korszak szállodai építkezési lendületének egyik korai példája a Szrogh György által tervezett, 19 emeletes toronyház volt, amely hivatalosan 1967 szilveszterén nyitotta meg kapuit, bár az építkezés befejezésére még hónapokat kellett várni. A Budapest Hotel névre keresztelt szálloda hamar a főváros egyik ikonikus helyszínévé vált, ahol hazai és nemzetközi hírességek egyaránt megfordultak. A nyolcvanas években megépült modernebb és fényűzőbb szállodák árnyékában a Körszálló varázsa fokozatosan elhalványult, és a kilencvenes évekre, a teljes körű felújítás ellenére, a hely még inkább elvesztette korábbi fényeit. Az épület lassú hanyatlásának végül a pandémia vetett véget; a járvány következtében radikális átalakuláson ment keresztül, és kollégiummá, valamint nagyvállalati dolgozóknak szánt szállóhellyé alakították. Az átalakítás azonban nem hozta meg a várt eredményeket, így az épület sorsa továbbra is kérdéses marad.

A Körszálló 2024 nyarán új gazdára lelt, amikor a miniszterelnök közeli barátjaként ismert Garancsi István által irányított Market Asset Management Zrt. lett a tulajdonos. Az első hírek a teljes vagy részleges bontás lehetőségéről szóltak, amelyet a cég kezdetben határozottan cáfolt. Azonban idővel nyilvánvalóvá vált, hogy a tervek között valóban jelentős átalakítás szerepel: a torony jelentős része eltűnhet, hogy helyet adjon egy teljesen új építménynek. Hogy ez az átalakítás mennyire járul hozzá az értékmegőrzéshez vagy mennyire veszélyezteti a kulturális örökséget, azt csak a végső eredmény ismeretében tudjuk megítélni. Egy dolog azonban biztos: Budapest egyik ikonikus helyszíne az eredeti formájában már nem fog létezni.

Talán kevesen tudják, hogy a Körszállót eleinte Florida Hotelnek keresztelték volna el, de mivel nem akartak az imperialisták kedvére tenni, végül a Budapestre esett a választás. Persze nem az Egyesült Államok délkeleti félszigete lett volna a névadó: a toronynak otthont adó telken korábban Florida néven működött elegáns étterem és szórakozóhely. A mediterrán villákat idéző épület, valamint az előtte elterülő kerthelyiség a főváros mulatóközönségének egyik kedvence volt, és nem utolsósorban remek témát szolgáltatott a hírlapíróknak. A Floridát Fónagy Aladár vállalkozó nyitotta és üzemeltette, ám a kioszk (és más kudarcos vállalkozásai) gyorsan felemésztették az üzletember - és a testvérei - vagyonát, a csőd pedig hamarosan tragédiákhoz vezetett.

A Fónagy fivéreket - Aladárt, Bélát, Lajost és Ödönt - a 20. század elejének hazai üzleti és társadalmi életében sokan ismerték és elismerték. A család gyökerei Máramarosszigetig nyúlnak vissza, de a sorsuk Budapestre vezette őket, ahol mind a négy fiú sikeresen megszerezte diplomáját, majd gyorsan felívelő karrierbe kezdett. Aladár volt az első, aki a világháború vihara alatt a fakereskedelemből szert tett jelentős vagyona révén tűnt fel, és nemcsak saját sikerére, hanem fivéreire is gondolt, amikor üzleteit alapította. A testvérek sorra indították el saját vállalkozásaikat, köztük bankokat is, sőt, egyet még Bécsben is, amelynek alapköveit Aladár egyedül teremtette meg, ahogyan a korabeli beszámolók is említik. Azonban a háborús fellendülés után a szerencse kereke megfordult, és a fivéreket egyre mélyebb adósságokba sodorta a kényszerű előre menekülés. A Garancia Bank, a család büszkesége, végül összeomlott, és Aladár szinte mindenét elvesztette, miután bécsi és olaszországi érdekeltségei is csődöt mondtak. Ez a kudarca nemcsak az ő, hanem testvérei pénzügyi helyzetét is súlyosan érintette.

Amíg a pénz bőségesen rendelkezésre állt, Fónagy Aladárék mindent megtettek, hogy a közvélemény tudomást szerezzen a gazdasági helyzetükről. A faiparból banki vezetővé emelkedett üzletember figyelmet keltő kastélyával is hangsúlyozta a társadalmi státuszát. A világháború végén 1,3 millió koronáért szerezte meg Bláthy Ottó udvari tanácsos hatalmas, ősfákkal övezett birtokát, amely a Trombitás úttól egészen a Szent János Kórházig terjedt – a mai Szilágyi Erzsébet fasor akkor még Retek utca néven ismert területen húzódott. 1918-ban kapta meg az építési engedélyt, de a Tanácsköztársaság közbeszólt: a palota csak 1923-ban készült el, egy hatalmas ünnepség keretében, ahol még egy repülőgép is körözött a villa fölött, a tulajdonos kérésére. Az öt év alatt, amíg a villa épült, egy gazdasági kör kaszinónak szánták az épületet, de Fónagy Aladár maga akarta élvezni a luxust. "A Svábheggyel szemben, egy valódi őserdőben, a Trombitás úti hegyoldalon található Fónagy Aladár új villája, amely messziről kivilágítva, mintegy lovagvárként emelkedik ki a sötét estében - olvasható a Színházi Élet 1923 júliusi számában. - Az épület angol stílusban készült, középen egy hatalmas csarnokkal, amelyből egy hosszú képtárterem nyílik. A tágas ebédlőcsarnokot emeletes galériák ölelik körül, és a szobák ezekből az erkélyekből nyílnak" – írták az építményről.

Fónagy Aladár nem pusztán az öncélú pompáért vásárolta meg ugyanakkor a hatalmas telket: elit bérházakat, vagyis mai fogalmaink szerint luxuslakóparkot kívánt felhúzni a kastélya mellé. Tervébe egy évvel később, testvérei segítségével vágott bele - a foglalkozások terén van némi zavar a korabeli sajtóban: Bélát hol építészként, hol építőmérnökként, hol egyszerűen mérnökként definiálják, míg Ödön gyakran építészként, máshol cégvezetőként, esetleg építőipari vállalkozóként szerepel; Lajos minden említéskor ügyvédként jelenik meg. A nagyszabású vállalkozás elindulása dicsőséges jövőt ígért, ám "alig egy évvel az első tégla lerakása után megindult a bűnügyek és botrányos inzolvenciák (fizetésképtelenség - a szerk.) valóságos lavinája, amely a Fónagy fivéreken kívül fél tucat vállalatot is magával sodort" - írta összefoglalójában a Pesti Napló, 1930 novemberében.

A kastély és a két épülő bérház területe az Fónagy család vállalkozása, az Általános Ház- és Birtokforgalmi Rt. birtokában volt. Ám 1928-ig a projekt egyáltalán nem hozott számottevő bevételt, sőt, a költségek drámai mértékben növekedtek. Négy év alatt közel 300 ezer pengő veszteség halmozódott fel (a pengőt 1927-ben vezették be, a fivérek addig koronában mérték a veszteségeiket - összehasonlításképpen, a '30-as évek elején az országos átlagbér körülbelül 500 pengő körüli összeg volt). Ahogy a nehézségek egyre inkább felhalmozódtak, a Fónagy család nem adta fel, és újabb hiteleket vettek fel a birtok fejlesztésére - összesen közel 1,5 millió pengő értékben - hogy befejezhessék az építkezést. Végül, a gazdasági világválság közepén, megnyitották a Floridát.

Méghozzá Aladár fényűző palotájában. "Szombaton este Budapest új színnel lett gazdagabb a Florida Cafe-Restaurant megnyitása révén. Az új étterem a főváros világvárosi fényének emeléséhez nagyban hozzájárul. Akik jelen voltak szombaton este a Florida megnyitásán, nagyon szép este emlékével távoztak el az éttermi premierről - írta a Magyar Hírlap 1929. május 26-án. - Szombaton reggel megkezdődött már a Florida irodájában a telefon-invázió. Reggeltől estig szakadatlanul csengett a telefon. (...) Délután öt órakor a Florida telefonkezelő kisasszonya már csak vasárnapra vett fel előjegyzéseket és estefelé már vasárnapra is lefoglalták az összes asztalokat. A Florida sikerének egyik biztosítéka, hogy máris a Sziget Club, a Budai Klub s a Liberty Klub fölkérte a vezetőséget, hogy számukra a hatalmas parkban különítsen el helyet, mert a három klub tagjai a Floridában akarják tölteni a nyarat. (...) A megnyitóeste sikere igazolta a vezetőség optimizmusát. A Florida-park győzött a premieren" - vonta le a végkövetkeztetést a lap.

A prognózisuk nem bizonyult túl életképesnek: a vendéglátóegység nyereségéből Fónagyék nem tudták fedezni a hatalmas kölcsönök kamatát, így Florida már az év vége előtt bezárta kapuit. Hasonló sorsra jutott a luxus lakópark projekt is; bár a két négyemeletes bérház megépült – Málnai Béla neves magyar építész tervei alapján –, a válság következtében a potenciális vásárlók lelkesedése gyorsan alábbhagyott. Végül a létesítményeket középosztály számára megfizethető lakásokra osztották, de ez sem segített a fivérek helyzetén. Aladár mindent megpróbált megmenteni: kiadta a palotát, és elárvereztette műtárgyait, ám hiába: a birodalom évek óta repedező falai végül összeomlottak. Az üzletember a bukást még illegális módszerekkel sem tudta megakadályozni. Az óvatosság kedvéért ezt is megkísérelte: a vádak szerint társai (ezúttal nem a testvérei) segítségével az Automobilbehozatali Rt. nevű cégen keresztül közel 1 millió pengő értékben sikkasztott. Visszaéléseik hamar napvilágra kerültek, és a hatóságok gyorsan kézre kerítették az elkövetőket.

"Drámai jelenetek közben tartóztatták le Fónagy Aladárt" - adta hírül a Magyarország 1930. február 26-án. Bulvárból akkor sem volt hiány, a lap szenzációhajhász narrációja ma is megállná a helyét. "Fónagy Aladár, aki egyenesen a Garancia Bank irodájából sietett a vizsgálóbíróhoz, megtudta, hogy most már a fogházba fogják kísérni, megtántorodott és elvágódott a földön. A fogházőr segítette fel és a szobában lévő mosdótálban megnedvesítve egy törülközőt, fellocsolta az ájult Fónagyot. Fónagy Aladár sírva fakadt, majd hadonászni kezdett, egy székbe rogyott, és ráborult a vizsgálóbírói asztalra. Annyira rosszul volt, hogy a fogházorvosért kellett küldeni. A fogházorvos megvizsgálta és megállapította, hogy csak idegkimerültségről, enyhébb rosszullétről van szó, és a fogházban Fónagy Aladárnak pihenésre lesz szüksége" - beszélte el a jelenetet a Magyarország.

Nem sokáig maradt a rácsok mögött, a bíróság már júniusban szabadlábra helyezte a vádlottakat. "Jelenleg nem tudok sokat mondani az ügyemről, ha egyáltalán volt valami ügyem. Most már kezdenek tisztán látni a dolgokat, és ennek első jele, hogy végre itthon lehetek. Nincsenek konkrét terveim, sem programjaim, itt a nyár, és csak pihenni szeretnék, pihenni és újra pihenni. Talán eljutok a Balatonhoz is egy kicsit. Majd ősszel meglátjuk..." - mondta szabadulása után a Reggeli Újságnak. Az eljárás még két és fél évig zajlott (vádlott-társai számára hat évig), és végül a csődbe jutott vállalkozó felmentésével zárult. Aladár ekkor egyébként az egykori birtokán álló bérpalota egy szerény lakásában húzta meg magát.

Mindeközben folyamatosan zajlott a családi vagyon elárverezése - mérsékelt sikerrel, cserében sorozatos botrányokkal. És ezt Ödön, a felsőbb körök korábban megbecsült tagja már nem volt képes feldolgozni, 1930. december 3-án öngyilkos lett. "A főváros társadalmi és gazdasági köreiben általános megdöbbenést és részvétet keltett az a hír, hogy Fónagy Ödön dr., az Országos Építő Rt. igazgatóját ma reggel súlyos mérgezési tünetek között az Ádám-klinikára szállították, ahol röviddel azután meghalt" - írta a Magyarország. Az említett rész vénytársaság nem mellesleg Fónagy Béla cége volt, ennek vezetőjeként dolgozott Ödön, aki a korabeli feltételezések szerint nem bírta elviselni, hogy tervei és vállalkozásai egymás után fuccsoltak be: "nem akadt pénzemberre és ez annyira elkeserítette, hogy az utóbbi időben egészen levert és valósággal búskomor volt" - spekulált a Budapesti Hírlap halálhíre, amelyből kiderült az is, Fónagy Ödön évekkel korábban ötezer dolláros életbiztosítást kötött, amelynek szelvénye az öngyilkosság idején is nála volt.

Fónagy Aladár 1935-ben újra belevágott az üzleti életbe, de ezúttal sokkal visszafogottabb tervekkel indult, melyek a középosztály vásárlásainak megkönnyítésére összpontosítottak. Azonban a sajtó figyelme már nem kísérte figyelemmel ezt a vállalkozást. A család életében azonban tragikus események következtek be. Fónagy Lajos, akinek neve ritkán bukkant fel a család történetében, 1935. november 7-én rejtélyes módon eltűnt, és később csak a holtteste került elő: öngyilkosságot követett el. A svábhegyi villa, ahol a holttestét megtalálták, a család nyári menedékeként szolgált - nem mellesleg abban a Kalóz utcában, ahol évtizedekkel később a magyar alvilág egyik ismert alakja, Portik Tamás is lakott. Bár a gyilkosság körülményei ellentmondásosnak tűntek, a hírek szerint Lajost is anyagi gondok kergették a végzetbe. Búcsúlevelében, amelyet feleségének címzett, az Esti Kurír közvetítette a következőket írta: „Éljetek nyugodtan, én már nem bírom tovább. Nyolcvanezer pengős életbiztosításom van, amely öngyilkosság esetén ötvenezer pengőre szól. Ebből nyugodtan megélhettek, te és a két gyerek.” Halála váratlan következményekkel járt, tovább növelve a találgatások számát: Fónagy Béla szakácsnőjét annyira megviselte a tragédia, hogy ő is elhatározta, véget vet az életének. „Igaza volt a nagyságos úrnak, nem érdemes élni” - mondta többeknek, majd ő is önkezével távozott az élők sorából.

A két életben maradt fivér sorsáról kevés információt találni, és ami akad, az is ellentmondásos. Az egykori Florida étteremben később cukrászda, szórakozóhely, panzió, majd kocsma működött. Magyarország német megszállását követően magas rangú náci tiszt költözött az egykori Fónagy-palota falai közé. Hogy pontosan mi történt a főváros ostromakor, nem tudni, az épület mindenesetre jórészt elpusztult. A harcokat csupán az alap élte túl, később is azt is elbontották. A telken egy ideig bolgárkertészet működött - majd megkezdődött a Körszálló építése.

Garancsiék prémium apartmanjai révén véglegessé válik a kör: egy évszázadnyi távlatból újra felfedezzük a luxust és a ragyogást. Bízunk benne, hogy a múlt árnyai ezúttal elkerülik a régi birtok jelenlegi kincseit.