Nicolas Sarkozy, a korábbi francia államfő, megkezdte a börtönbüntetése letöltését. | Vajdaság MA

A volt elnököt egy háromszor három méteres cellában helyezik el, ahol a falak szűkösen ölelik körbe, és a tér szűkös volta a magányos gondolatok tengerére tereli.

Kedden megkezdte börtönbüntetésének letöltését Nicolas Sarkozy, Franciaország korábbi elnöke, miután egy bűnszövetség keretében elkövetett bűncselekmény miatt öt év szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet a 2007-es elnökválasztási kampányának líbiai finanszírozásával összefüggő ügyhöz kapcsolódik.

Az Európai Unió történetének eddigi legmeghökkentőbb eseményeként egy volt államfő börtönbüntetésre ítélésére került sor. Az exelnök, aki 2007-től 2012-ig állt a hatalom csúcsán, most 70 évesen néz szembe a jogi következményekkel. Ügyvédje, Christophe Ingrain úgy véli, hogy az elítélt "legalább három hétig vagy akár egy hónapig" behind bars, azaz rácsok mögött marad.

Nicolas Sarkozy, aki állítja, hogy ártatlan, és fellebbezett a bírósági döntés ellen, kedden történt letartóztatását követően azonnal kérvényt nyújtott be a szabadlábra helyezésére. A párizsi fellebbviteli bíróságnak két hónap áll rendelkezésére, hogy meghozza a döntését, amely általában körülbelül három hét alatt szokott megszületni hasonló esetekben.

Nicolas Sarkozy nem sokkal 9 óra 40 perc előtt érkezett meg gépkocsival a párizsi Santé börtönbe, ahol a celláikból "Ó, üdvözöljük Sarkozyt!", "Jön Sarkozy!" kiáltásokkal fogadták a rabok.

Az exelnök negyedórával a tervezett időpont előtt hagyta el elegáns, nyugat-párizsi otthonát, feleségét, Carla Bruni énekesnőt kézen fogva vezetve. Az utcán több száz lelkes támogató várta őt, akik lelkesen üdvözölték és tapsoltak neki. Mielőtt beszállt volna autójába, a volt elnök köszöntötte a tömeget, amely a francia himnusz dallamára zúgott, és hangos "Szabadítsák ki Nicolas-t!" kiáltásokkal fejezte ki szolidaritását.

A tömegben ott volt Nicolas Sarkozy családja, és a támogató gyűlést a fia, Louis Sarkozy szervezte meg egy Facebook-poszt segítségével.

A volt államfőt szeptember 25-én öt év börtönbüntetésre ítélte a párizsi büntetőbíróság, miután bűnszövetségben való részvétellel vádolták meg. Az ítélet a 2007-es elnökválasztási kampányának törvénytelen líbiai finanszírozására vonatkozó gyanúk miatt indított per keretében született.

Bár az ítélet elsőfokú, a bíróság - olyan "kivételesen súlyos tényekre" hivatkozva, amelyek "megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben" - úgynevezett halasztott letartóztatási parancsot adott ki az exelnök ellen. A büntetés ideiglenes végrehajtást von maga után, ami azt jelenti, hogy bár Sarkozy fellebbezett az ítélet ellen, az nem bír halasztó hatállyal.

A korábbi elnököt azzal vádolták, hogy megállapodott Moamer el-Kadhafi néhai líbiai vezetővel arról, hogy utóbbi az elnökválasztási kampányához törvénytelen módon pénzügyi támogatást ad. A bíróság kimondta, hogy az exelnök bűnszövetségben való részvétel miatt vétkes, mert "hagyta, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők pénzügyi támogatást szerezzenek a líbiai rezsimtől", elvileg a 2007-es győztes elnökválasztási kampány finanszírozásához, mégpedig több millió euró összegben, emlékeztet az MTI.

Claude Guéant, az elnöki hivatal későbbi vezetője és Brice Hortefeux későbbi belügyminiszter 2005 végén többször is találkozott Kadhafi sógorával, Abdallah Szenuszival, a líbiai titkosszolgálatok akkori vezetőjével, akit Franciaországban életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek az UTA DC-10-es repülőgépe elleni, 170 ember, köztük 54 francia állampolgár életét követelő 1989-es merényletben játszott szerepe miatt. A vád szerint a volt elnök kenőpénzért cserébe elősegítette Líbia nemzetközi színtérre való visszatérését, és vállalta, hogy "tisztára mossa" a líbiai vezető sógorát.

A bíróság döntése értelmében a volt elnököt nem találták bűnösnek a közpénzekkel való visszaélés, a passzív korrupció és a törvénytelen kampányfinanszírozás vádjaiban. Az eljárás során ugyanis nem sikerült bizonyítani, hogy a "Líbiából származó pénzek" valóban Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányát támogatták volna - emelte ki a bíróság.

A francia jogban a bűnszövetség bűncselekményének megállapításához elegendő a szándék és az előkészületek léte, még abban az esetben is, ha a kitűzött cél végül nem teljesült.

"Nem egykori köztársasági elnököt zárnak rács mögé, hanem egy ártatlan embert" - posztolta kedd reggel az X-en Nicolas Sarkozy. Ő rendszeresen párhuzamot von Alfred Dreyfus, az 1895-ben hamis vádak alapján, a korabeli antiszemita közvélemény hatására elítélt katonatiszt sorsa és a saját helyzete között.

A korábban három ügyben bíróság elé állított egykori államfő meggyőződése szerint ő a bírói zaklatás célkeresztjébe került.

Nicolas Sarkozy ügyvédje nyilatkozata szerint a volt francia elnök egy kilenc négyzetméteres, zárt cellában várja sorsának alakulását. Naponta mindössze egy órát tölthet a szabadban, egy rácsos udvar keretein belül, míg családtagjai heti három alkalommal látogathatják meg őt. Sarkozy elárulta, hogy magával hozta Jézus életrajzát, valamint Alexandre Dumas klasszikus regényét, a Monte Cristo grófját, amely egy olyan férfi történetét meséli el, aki igazságtalanul került börtönbe, és a sorsfordító események után bosszút tervez.

A jobboldal részéről az ideiglenes végrehajtás heves közéleti vitát váltott ki, vagyis az, hogy a volt államfőnek a fellebbezés ellenére börtönbe kell vonulnia. Nicolas Sarkozy az első exelnök, akivel ez megtörténik. A francia sajtóban megkérdezett igazságügyi szakértők ugyanakkor arra emlékeztettek, hogy az ideiglenes végrehajtást az ítéletek 86 százalékában elrendeli az elsőfokú bíróság, ha a büntetési tétel legalább öt év szabadságvesztés, egyébként pedig az ítéletek csaknem hatvan százalékában. A felmérések szerint a franciák 61 százaléka igazságosnak tartja azt, hogy az ideiglenes végrehajtást Sarkozy esetében is elrendelte a bíróság.