Magyarországon a vagyoni eloszlás rendkívül egyenlőtlen, hiszen a legtehetősebb háztartások, amelyek a lakosság felső tizedébe tartoznak, a teljes nemzeti vagyon 72 százalékát birtokolják. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a társadalmi különbségek mennyir

A magyar társadalom 2020 után komoly megpróbáltatásokkal nézett szembe az inflációs válság következtében, amely súlyosan érintette a gazdaság különböző rétegeit. A vagyoni egyenlőtlenségek tovább nőttek: a szegénységben élők többsége a nehézségek ellenére sem tudott előrelépni, míg a gazdagabb rétegek még inkább megerősítették anyagi helyzetüket. A háztartások pénzügyi vagyonának csupán 5%-át birtokolja a társadalom alsó felének tagjai, míg a legtehetősebb 10% a teljes vagyon 72%-át felhalmozta, így a gazdasági különbségek tovább mélyültek.

Bár az utóbbi 15-20 év során a háztartások pénzügyi vagyona jelentős mértékben megnövekedett, ez a pozitív változás nem érintette egyformán a különböző jövedelmi helyzetű háztartásokat. Nem meglepő, hogy a legszegényebb csoport, amely a háztartások alsó harmadát alkotja, a mai napig nem tudott felhalmozni egyetlen fillér megtakarítást sem. A legrosszabb helyzetben lévő alsó ötöd jövedelmi helyzetei között ez az arány már 50-60 százalékot is elérhet, ami azt jelenti, hogy ők a legjobban kiszolgáltatottak a gazdasági ingadozásoknak, a jövedelmi viszonyok változásának, sőt, akár egy váratlan egészségügyi probléma gazdasági következményeinek is. A COVID-19 világjárvány még a tehetősebb háztartások megtakarításait is csökkentette, ugyanakkor az inflációs időszak során megjelenő magas kamatozású államkötvények valóságos mentőövet nyújtottak számukra. Mindezekről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb kiadványában, a Megtakarítási jelentés első számában olvashatunk.

A jegybanki tanulmány szerint a háztartások pénzügyi vagyona 2025 végén a bruttó hazai termék (GDP) 114 százalékára rúgott, ez lényegesen meghaladja a 2012-ban mért 85 százalékot. Ez már a nettó pénzügyi vagyon, miután a hiteleket is figyelembe vették. A bruttó megtakarítások a GDP 118 százalékáról a 134 százalékára emelkedtek a vizsgált időszakban, miközben a tartozások értéke 36 százalékról a GDP 20 százalékának megfelelő szintre csökkent. Vagyis a nettó pénzügyi vagyon növekedésében jelentős szerepet játszott a tartozások mérséklődése. A nettó pénzügyi vagyon GDP-arányos értékének a vizsgált időszakban - 2021-2022 kivételével - folyamatos növekedése kezdetben elsősorban a kötelezettségek csökkenésével, később inkább a megtakarítások növekedésével magyarázható. A koronavírus válság és az azt követő kilábalás hatása 2020-2022-ben megzavarta a nettó pénzügyi vagyon növekedését: a válság során képződő kényszer megtakarításokat felváltotta az átmenetileg visszatartott fogyasztás gyors növekedése, amit ráadásul a GDP gyors bővülése is árnyalt. A 2012-2025 közötti időszakban a háztartások megtakarításai a GDP 31 százalékpontjával emelkedtek - ez nagyjából 72 ezer milliárd forintot tesz ki. A vagyonnövekedés 54 százaléka (mintegy 39 milliárd forint) a lakossági megtakarítások növekedéséből, illetve a tartozások csökkenéséből keletkezett. További 44 százalékát (32 ezer milliárd forint) tette ki a hozam, vagyis a fizetett kamat, illetve árfolyamnyereség.

A magyar lakosság 114 százalékos GDP-arányos megtakarításai a régióban magasnak számítanak - nem tekintve a csehek 113 százalékos értékét, amivel pariban vagyunk - , de lényegesen meghaladja a lengyel, a szlovák és a román adatokat, amelyek a GDP 50-60 százalékára rúgnak. Ugyanakkor nem éri el az EU 118 százalékos átlagát, nem beszélve az igazán fejlett államok, például Németország 160, az olaszok 200 százalékos megtakarításairól, amely - nem mellesleg - a magyarnál lényegesen magasabb GDP mellett valósult meg. Vagyis nominálisan összevetve: fényévek lehetnek egy átlagos német, olasz és magyar háztartás megtakarításai, pénzügyi vagyona között.

Tehát a régiós összehasonlítás alapján elmondható, hogy kedvező eredményeket mutatunk, de ne feledjük, hogy ez csupán az átlagos teljesítményünket tükrözi.

A magyar háztartások pénzügyi helyzetét elemezve jelentős eltéréseket figyelhetünk meg: 2023-ban a háztartások egyharmadának nem volt érdemi megtakarítása, azaz nem érte el az egy havi bevétel szintjét. Az MNB által rendelkezésre álló legfrissebb adatok a 2023-as háztartási felmérésből származnak, melyek részletes képet adnak a vagyoni helyzetről. További részletek derülnek ki, ha a jövedelmi deciliseket vizsgáljuk: a legalsó két csoportban a háztartások 60, illetve 55 százaléka nem rendelkezett elegendő megtakarítással. Érdekes, hogy a tanulmány hangsúlyozza, a 2023-as adatok kedvezőbbek, mint a 2017-esek, amikor az első harmad háztartásainak 60-70 százaléka nem tudta elérni az egy havi jövedelemnek megfelelő megtakarítást. Bár a legszegényebb rétegek között némi pozitív változás volt megfigyelhető a 2017 és 2023 közötti időszakban, egyértelmű, hogy nem ők profitáltak leginkább az elmúlt évek pénzügyi ingadozásaiból. Éppen ellenkezőleg, a leggazdagabb háztartások voltak képesek növelni megtakarításaik mértékét a magas inflációs környezetben.

Az MNB által szolgáltatott adatok szerint az érdemi vagyonnövekedés a legfelsőbb ötöd, vagyis felső 20 százalék esetében mérhető - ebből is kiemelkedik a legfelső tized, amelynek az elmúlt években bekövetkezett gyors vagyonnövekedésére már más adatok, elemzések is rámutattak. Az MNB elemzése 2017 és 2023 közötti hat évben a legalsó két jövedelmi tizedben gyakorlatilag nem nőtt a pénzügyi vagyon, praktikusabban fogalmazva a szegény háztartások ugyanolyan szegények voltak, mint hat évvel korábban. A harmadik és a hetedik jövedelmi tizednél - vagyis a háztartások gerincénél - volt érdemi növekedés 2017 és 2023 között, ám a 2020 utáni inflációs hullám ezt jelentősen mérsékelte. Érdemi vagyonnövekedésről így csak három jövedelmi tizedben lehet beszélni.

Emiatt nem meglepő módon a 2017 és 2023 közötti időszakban tovább nőttek a háztartások közötti vagyoni különbségek. A medián adatok szerint 2017-ben az egy háztartásra jutó vagyon 12,3 millió forint volt, ez 2023-ra több, mint megduplázódott, 30,6 millió forintra emelkedett. A vagyon eloszlása rendkívül egyenetlen, uniós összehasonlításban a magyar háztartások esetében a legnagyobb arányban összpontosul a tehetősebb rétegeknél, ami egyértelmű fokmérője a társadalmi egyenlőtlenségeknek. Ennek számos oka van: már az adózási rendszerünk is a magas jövedelműeknek kedvez, hiszen az egykulcsos alacsony személyi jövedelemadó és a magas fogyasztási adók számukra arányaiban kisebb adóterhet jelentenek, ez segíti megtakarításaik növelését, amit tovább növelnek a hozamok.

Az elérhető legfrissebb - az Európai Központi Bank által becsült - adatok szerint a magyar háztartások leggazdagabb felső tizedénél koncentrálódik a teljes lakossági vagyon 72 százaléka.

A régiós országok között Szlovákiában a felső 10 százalék pénzügyi vagyonának részesedése 70 százalék alatt, míg Németországban megközelítőleg 60 százalék. Ezen adatok még figyelemre méltóbbak, ha azt is megnézzük, hogy a teljes háztartási vagyonból a lakosság alsó fele mennyit birtokol: Magyarországon ez csupán 5 százalék, míg Horvátországban 6, Szlovákiában pedig 12 százalék, ami azt jelzi, hogy ott valamivel kisebb a vagyoni egyenlőtlenség. A magyar érték valóban elmarad a régiós átlagtól, de a fejlettebb európai országokban is magasak az egyenlőtlenségek; például Ausztriában az alsó 50 százalék a vagyon 8, Németországban pedig 7 százalékát birtokolja. Érdekes megjegyezni, hogy míg Németországban és Ausztriában a vagyon koncentrációja évszázadok alatt alakult ki, Magyarországon mindez csupán két évtized alatt következett be.

A lakosság devizaigénye hozzájárul az árfolyamok stabilizálásához.

Az MNB (Magyar Nemzeti Bank) jelentése és kommunikációja hangsúlyozza, hogy az utóbbi években a forintban történő megtakarítás egyértelmű előnyöket kínált a magas inflációs hozamok következtében. Ennek ellenére a lakosság egyre inkább a devizamegtakarítások, különösen az euró irányába fordul. A 2025 közepére várható adatok szerint a háztartások összesen 17 ezer milliárd forintnyi devizamegtakarítással rendelkeznek (melybe beletartozik a részvény, befektetési jegy, kötvény és folyószámla), ami a teljes megtakarításaik 15%-át jelenti; ez az arány 2010-ben még csupán 10% volt. A devizamegtakarítások növekedése a forintban denominált megtakarításokhoz képest csökkenti az MNB monetáris politikájának hatékonyságát, ugyanakkor a devizabetétek jelentős szerepet játszanak az árfolyam stabilizálásában. A jegybank szakértői rámutatnak, hogy amikor a forint erősödik, a lakosság általában úgy reagál, hogy forintmegtakarításaik egy részét devizabetétekre váltja, lehetővé téve ezzel, hogy kedvezőbb áron szerezzen be külföldi valutát, vagy akár a jövőbeli forintgyengülésre spekuláljon. A forint gyengülésekor viszont gyakran az ellenkező folyamat játszódik le: a háztartások hajlamosak eladni devizabetéteik egy részét, így realizálva az árfolyamnyereséget. Ez a lakossági magatartás azonban hozzájárulhat az árfolyam stabilitásának megőrzéséhez is, mivel a devizába való átváltás a forintkereslet növekedését segíti elő, ezzel mérsékelve a különböző okokból fakadó árfolyami nyomást. Azonban jelentős forintleértékelődés esetén a lakossági spekuláció megfordulhat, és fokozhatja a forint gyengülését. Ezt tapasztalhattuk 2022 nyarán, amikor a lakosság pánikszerű devizavásárlásokba kezdett, ezzel tovább súlyosbítva a forint leértékelődését.