Fedezd fel, mi rejtőzik a levesedben! Megdöbbensz, amikor megtudod, mennyibe kerül ez a különleges fűszer - Pénzcentrum.

A sáfrány, a világ legértékesebb fűszere, október hónapban éri el a betakarítás idejét. Ez a különleges növény, amelynek kilogrammonkénti ára akár a tízmillió forintot is elérheti, három évezredes múltra tekint vissza, és páratlan tulajdonságai révén fontos szerepet játszik a gasztronómiai és kulturális hagyományokban - számol be róla a Telex.

A Magyar Sáfránytermesztők Szövetsége ajánlása alapján október vége a sáfrány betakarításának tökéletes időpontja, akárcsak a birsalmáé és a sütőtöké. A lila virágú Crocus sativus sokak számára meglepő lehet, hiszen a sáfrány neve a köztudatban gyakran a ragyogó sárga színnel társul. Pedig valójában a növény legértékesebb része a virág vörös bibeszála, amely a fűszer különlegességét adja.

A sáfrány ára igazán figyelemre méltó, hiszen a legértékesebb fajták grammja akár tízezer forintot is elérhet, ami azt jelenti, hogy egy kilogrammnyi mennyiség akár tízmillió forintba is kerülhet. Még a kevésbé kifinomult változatok is több millió forintot kóstálnak kilónként. Érdekes megjegyezni, hogy a történelem során a sáfrány olykor még az aranynál is magasabb értéket képviselt. Bár manapság az arany ára - a legutóbbi piaci visszaesés ellenére is - kilogrammonként 40 millió forint fölött mozog.

A növény háromezer éves múltra tekint vissza az emberiség történetében. Arab eredetű neve is sárga színére utal. Kezdetben textíliák festésére használták, az ókorban a sárga és vörös ruhák színezéséhez szinte biztosan alkalmazták. A történelmi források szerint Kleopátra fáraó bőrfiatalító hatást tulajdonított neki és fürdővizébe tette, míg Nagy Sándor borát ízesítette vele. A sáfránynak sebgyógyító hatóanyaga is ismert, a kínai gyógyászatban már időszámításunk előtt alkalmazták, emellett afrodiziákumként is számon tartották.

A fűszerek használata Európában legalább Mátyás király idejére nyúlik vissza. A 15. századi Német-római Birodalomban a sáfrány annyira nagyra értékelt alapanyag volt, hogy külön hivatalokat hoztak létre a hitelesítésére, sőt a hamisítók és tolvajok számára halálbüntetést is kilátásba helyeztek.

Az 1830-as évek magyar folyóiratai már a magyar konyha jellegzetes fűszereként említik. Bár az 1895-ös A kert című lap szerint kezdte kiszorítani a pirított sárgarépa és a paradicsom, mégsem tűnt el: ma is használják húslevesek színezésére, a spanyol paella, valamint francia halételek ízesítésére.

Magas árát több tényező indokolja: rendkívül munkaigényes a termesztése és feldolgozása. Egy kilogramm szárított sáfrány előállításához a Magyar Nemzeti Levéltár szerint akár százötvenezer virágra is szükség lehet. A bibék kiszedése nem gépesíthető, meghatározott napszakban kell végezni, és mivel kis mennyiségben is mérgező, egy munkás nem dolgozhat vele folyamatosan nyolc órán át.

Jelenleg Irán büszkélkedhet a világ legnagyobb sáfránytermelő országaként, míg Indiában is találhatók figyelemre méltó ültetvények. Európában a sáfrány a 14. században kezdett elterjedni, és ma már Franciaország, Spanyolország és Olaszország földjein is felfedezhetjük ezt az értékes fűszert. Magyarországon pedig Úrhida környéke ad otthont a legnagyobb ilyen ültetvénynek, ahol a sáfrány különleges ízét és színét a helyi talaj és klíma varázsa teszi egyedivé.

Érdemes kiemelni, hogy létezik egy olcsóbb növény is, amelyet szintén sáfránynak hívnak: ez a szeklice (Carthamus tinctorius). Fontos azonban megjegyezni, hogy a szeklice az őszirózsafélék családjába tartozik, és nem hagymás növény, mint a valódi sáfrány (Crocus sativus).