Ukrajna lehetőséget kap arra, hogy jóvátételi kölcsönhöz jusson, ami egy újabb eszközt von el Orbán Viktor kezéből.

Az Európai Bizottság tervei szerint több lehetőséget fog kidolgozni Ukrajna támogatására 2026 és 2027 között. Ez a kérdés kiemelt szerepet kapott az október 23-i EU-csúcson, ahol a döntéshozók sürgetően foglalkoztak a témával. Az idő szorítása miatt Kijevnek már jövő tavaszra új pénzügyi forrásokat kell biztosítania. A kijevi hatóságok becslései alapján jövőre évi 30 milliárd dollárra (26 milliárd euróra, ami több mint 10 ezer milliárd forintnak felel meg) lesz szükség az ukrán költségvetés fenntartásához, és ezen felül a hadsereg finanszírozására is többletforrásokra van szükség. Az európai vezetők - Orbán Viktor kivételével - egyértelműen elutasítják azt a lehetőséget, hogy Ukrajna sorsa a csőd felé sodródjon.

Az uniós tagállamok számára nem csupán a morális felelősségek állnak a fókuszban. Amennyiben Európa hátrahagyná a megtámadott országot, a kontinens egy instabil szomszédságot és újabb menekültáradatot kényszerülne elviselni. Emellett sok vezető nyíltan kifejezi aggodalmát, miszerint a Kreml már aktívan dolgozik a nyugati államokkal való összecsapások előkészítésén. A legfőbb akadálya ennek a konfliktusnak jelenleg az, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában van lekötve, ami ideiglenes védelmet nyújt a nyugati világ számára.

Az Orbán-kormány a háború kitörése óta 9,1 ezer milliárd forintot juttatott el az orosz vezetéshez, amelyet kőolaj és földgáz beszerzésére fordítottak.

Sokan úgy vélik, hogy a megtámadott ország támogatásának leghatékonyabb módja, ha az oroszok által birtokolt eszközökre támaszkodnak, ám ehhez korábban még sosem alkalmazott megoldásokra lenne szükség. Az Ukrajna ellen indított invázió kezdetén az EU döntése alapján a tagállamokban lévő orosz állami vagyont befagyasztották, amely közel 200 milliárd eurót tesz ki. Ebből a jelentős összegből a legnagyobb részesedést a belga Euroclear cégen keresztül irányították befektetések formájában.

A jóvátételi kölcsönnek elkeresztelt terv szerint 140 milliárd eurót úgy adna oda az EU Ukrajnának, hogy az Eurocleartől az Európai Bizottsághoz kerülne a pénz, és ennek fedezetével vennének föl kölcsönt a pénzpiacokról.

A javasolt elképzelés értelmében Oroszország vagyonának megőrzése mellett kötelezővé válna, hogy a visszaszerzéshez békemegállapodás keretein belül jóvátételt teljesítsen Ukrajnának.

Belgium az utolsó pillanatokban aggályokat fogalmazott meg a terv megbízhatóságával kapcsolatban, és arra kérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki alternatív javaslatokat Ukrajna támogatására. Azonban úgy tűnik, hogy a feltárt lehetőségek közül egyik sem kínál valódi megoldást.

Egy alternatív elképzelés szerint közös uniós kölcsön felvételére kerülne sor, amelyet Ukrajnának nyújtanának. Azonban jelenleg az EU-nak nincsenek erre elegendő forrásai, és újabb uniós hitel engedélyezéséhez a 27 tagállam egyetértése szükséges, ami a hétéves uniós keretköltségvetésen (MFF) túli forrásokat érintene. Ez az ötlet nemcsak az unióban, hanem különösen a magyar miniszterelnök számára is nehezen elfogadható. Emellett felmerült az a lehetőség is, hogy a tagállamok (esetleg az Egyesült Királyság és Norvégia) külön-külön bilaterális megállapodások keretében nyújtsanak hitelt Kijevnek, ám a legtöbb ország súlyos adósságállománya miatt ez sem tűnik vonzó megoldásnak.

Többek, köztük az EU soros elnökségét betöltő Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen is úgy véli, hogy a jóvátételi kölcsön jelenti az egyedüli megoldást. Fontos megjegyezni, hogy ezt az egyes tagállamok, például Magyarország sem tudja megakadályozni, azonban Belgium hozzájárulása nélkül nem születhet döntés.

Dilemmát jelentenek az esetleges orosz ellenlépések, amelyekről egyébként Orbán Viktor is többször beszélt. Az ott ragadt cégek és vagyonok kimentésére viszont szintén nem nyúlnának a zsebükbe a tagállamok. Amikor a legutóbbi szankciók kapcsán Ausztria a Raiffeisen bankért cserébe próbált alkudozni Moszkvával, senki nem támogatta őket.

Az EU-ban már van olyan kör, ahol Orbán Viktornak nem osztanak lapot, csak Vlagyimir Putyin haragját kellene megúszni

A Bart de Wever, belga miniszterelnök által felvetett kihívások között kiemelkedő fontosságú, hogy a kockázatokat megosszuk más országokkal is. Más szavakkal, ha egy bírósági határozat, egy békeszerződés módosítása vagy akár a szankciók hirtelen megszüntetése folytán Belgiumnak át kellene adnia Moszkvának a vagyont, akkor ezt a 140 milliárdos terhet ne csak Belgium viselje magára.

Brüsszeli forrásokkal folytatott diskurzusok során azonban egy másik aspektus is felszínre kerül: ennek a megoldásnak lehetnek nem várt következményei. Az Oroszország ellen hozott szankciókat félévente meg kell újítani, és Magyarország az idei januárban már azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza ezt a folyamatot. Míg a legtöbben ezt csupán egy blöffnek tartották, sokan elkezdtek alternatív lehetőségeken töprengeni.

Az Európai Unió jóváhagyta a 19. szankciós csomagot, amely Oroszország ellen irányul.

Ha a jóvátételi hitelt sikerülne tető alá hozni, a szankciók meghosszabbítása minden érintett ország számára sokkal sürgetőbbé válna. Ezért, ha Magyarország január végén ismét megpróbálná megakadályozni a szankciók kiterjesztését, az nem csupán az eddigi uniós politika megbukását okozná, hanem jogi zűrzavart is eredményezne Európában, miközben több milliárd eurós azonnali pénzügyi kötelezettséget róna a többi kormányra. Bár Orbánnak lesznek további lehetőségei az uniós politika lassítására és nehezítésére, Berlin, Párizs és más jelentős fővárosok pénzügyi helyzetének megnehezítése nem tűnik valósághű lehetőségnek.

A december közepén esedékes következő EU-csúcson várhatóan születik döntés a hitellel kapcsolatban. Érdekesség, hogy Magyarország szavazata immár nem elengedhetetlen, mivel a gyakorlat szerint a huszonhat tagállam elegendő ahhoz, hogy konszenzusra jussanak Ukrajna támogatásával kapcsolatban.